Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete

kelyeztessék. Minthogy a Rákóczi forradalomban erről nem lehetett szó, amint az idők nyugalmasabbakká váltak, a városi tanács újra felszínre hozta a dolgot. 1714. augusztus 6-án elhatározta, hogy feliratot intéz Meskó Jakabhoz, „hogy méltóztassék továbbra is a város gratiáját mutatni, s hogy a város a diósgyőri dominiumtól avelláltassék articulariter, abban szívesen munkálkodni." A város négy ökröt ajánlott fel neki ajándékul, kérdést intézvén hozzá kellő tisztelettel, hogy hová kívánja azokat hajtatni.

3 Ez csakugyan célhoz vezetett; Miskolc város megváltásának ügyét az 1715. évi 10. törvénycikkelybe beiktatták. Még le sem telt 25 esztendő, a kamara 1723-ban újra összeíratta és hivatalosan megbecsültette a város vagyonát. Ide tartoztak a minden földesúri tartozástól ment jobbágy-telkek, sörfőző ház, malmok, korcsmák, boltok, mészárszékek, heti-vásár jövedelmek, gabona neműek és borok, kilencedek; úgy hogy ha ezeknek jövedelmét 6%-os kamatozással számították, a városi vagyon 155 635 magyar forintra és 50 krajcárra (129 606 rénes forint 15 kr.), 15%-os kamatozással 186 762 magyar forint 60 krajcárral (155 635 rénes forint 30 kr.) rúgott.

4 1727-ben járt le a 25 esztendő és ennek ellenében a városnak is mozgolódnia kellett. Ennélfogva Bécsbe és Pozsonyba négy megbízottat küldtek id. Faragó János vezetése alatt,

5 s nem mulasztották el, hogy a kamarai elnöknek és tisztviselőknek illő ajándékokkal ne kedveskedjenek.

6 A tárgyalás évekig elhúzódott s csak 1731. április 20-án hagyta helyben a király a szerződést; a Bécsből visszaérkezett követek jelentették, hogy Csaba község hozzácsatolásával őfelsége 26 000 forint váltságösszeg és más címeken adandó összegek, vagyis összesen 59 166 rénes forint 40 krajcár lefizetése ellenében újabb 25 évre nyilvánította szabadnak a várost.

7 Az udvari kamarával köttetettt ez a szerződés, melyet a király is megerősített, felhatalmazta Miskolc városát, hogy magát oppidum privilegiatumnak, vagyis kiváltságos városnak nevezze s valóban az ezen korbeli hivatalos iratokban mindenütt ott olvashatjuk ezt a megtisztelő elnevezést. Az iskolát végzett emberek már ebben az időben törték rajta a fejüket, ugyan honnan származhatott ez a név: Miskolc? Minthogy a magyar nyelv szókincsébe sehogy sem lehetett a szó eredetének nyitjára jutni, úgy gondolkoztak, hogy ez a név két szónak az összetétele s abból került ki ez a névalak. Az az egyébként igen értelmes szerző, ki a vármegye fentebb említett leírását Bél Mátyás számára 1736-ban kidolgozta, úgy okoskodott, hogy hajdanta itt rendkívül nagy mézkereskedés folyt s innen nyerte a város a Méz-Kólcs nevet (quasi clavis mellea), mintha a mézkereskedés kulcsa lett volna.

8

Ehhez az együgyű származtatáshoz ma már nem kell folyamodnunk, hogy a Miskolc nevet megfejtsük; nem egyéb az, mint a hajdan Miskolc vagy Miskóc nevű nemzetségnek tiszteletreméltó emléke. 3 Mjk. I. köt. 664. p. 4 Bécsi udvari kamarai levéltár, Hung. fasc. 14960. nr. 1730. 5 Mjk. II. köt. 76. p. 6 Mjk. II. köt. 74. p. 7 Mjk. II. köt. 295. p. 8 Akadémiai levéltár, történelem 4r. 180. sz.