Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete
Ettől fogva Miskolcon megszűnt a két rend közt a torzsalkodás s a városi tanácsnak nem kellett többé jogviszonyaikkal foglalkoznia. A jobbágyság helyzete ebben a korban is a régi maradt. Első fokon az úriszék rendelkezett ügyes-bajos dolgaiban; ennek elnöke a földesúr volt, tagjai pedig a földesúr tisztjei. Másodfokon a szolgabíró ítélt felette s innen a fellebbezés a vármegyéhez történt. Bűnügyekben s főbenjáró perekben a vármegye volt illetékes. Hogy azonban a sok nyomorúság és viszontagság közepette is a jobbágyság szépen gyarapodott itt-ott, azt bizonyítja az, hogy a felszabadításért gyakran igen jelentékeny összegeket adott a földesúrnak. Dőry András például 1713-ban 3 harsányi jobbágyát: Balai Pétert 400, Barsa Andrást 550, Baksa Mártont 800 forint váltságdíjért szabadította fel. 112 Viszont voltak jobbágyok, kiket a nyomorúság arra vitt rá, hogy egész falvakat üresen hagytak s eköltöztek nyugalmasabb vidékre. így tettek 1712 tavaszán Divény lakosai, kik a Gömör vármegyebeli Alsó-Szuha faluban húzódtak meg. 113 Később azonban a viszonyok állandósultak s ilyen átköltözés nem történt meg többé. Az állam által követelt porció és kvártély tartáson kívül a szegény jobbágyságra nehezedett az egyházi dézsma és földesúri kilenced is - nem is szólva a robotról és egyéb szolgáltatásokról - úgy hogy amennyire csak lehetett, ezek alul szabadulni iparkodtak. 1732. április 22-én a diósgyőri lakosok folyamodnak a vármegyéhez, írjon fel a szepesi kamarai igazgatósághoz, hogy mivel a török háborúkban történt elpusztulásuk alkalmával a kilenced alul mentesítő leveleik is veszendőbe mentek, adjon nekik a kamara új mentességet. 114 Az összes termelési ágak közt különösen a szőlőművelés virágzott vármegyénkben. De azért a szőlők sem képviseltek valami nagy értéket. 1738-ban például a miskolci Bábonyi bércen egy szőlőt 23 frt-ra, egy más szőlőt ugyanott 35 frt-ra becsültek; a Betegvölgy ben pedig egyet 12 frt-ra. 115 A Rusin nevű hegyen 2 szőlőnek a becsűje összesen 85 frt-ot tett ki. 116 A borgazdasághoz nélkülözhetetlen pincék ára sem rúgott magasra; egy 6 öl hosszú, régi ásású kőlyuk pince a templom felett való pincéknek sorában becsültetett 32 frt-ra. 117 Az elemi csapások veszélyeinek elhárítására vagy az ezekből eredő károk helyreállítására a vármegye megfelelő eszközökkel nemigen rendelkezett. Ennélfogva minden város és község e részben teljesen a maga erejére volt utalva. Minthogy az 1736. év őszén Miskolc város utcái a szertelen esőzések miatt elsüllyedtek és romlottanak, a városi tanács december 28-án elrendelte, hogy minden háztól, akár nemesi, akár curiális rendű lakosok legyenek, 20 krajcárt fizessenek azoknak reparatiójára. 118 Hogy az árvíz a város legelőjét léptennyomon el ne árassza, a városi tanács elvégezte, hogy a Bába sarjának vize őr»2Jk. XVII. köt. 274. p. I" Jk. XVII. köt. 27. p. 114 Jk. XXI. köt. 42. p. " 5 Mjk. II. köt. 592, 596, 598. p. " 6 Uo. 493. p. " 7 Uo. 619. p. 118 Uo. 513. p.
