Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Iglói Gyula: Miskolc környékének katonai leírása 1854-ből

Név A Miskolcz-i Sajó-híd A Zsolcza-i Sajó-híd A Csaba-i Hejő-híd Anyag Kváderkő két boltívben. Fából készült járomhíd, kőből épült pillérekkel. Kváderkő, egy ívben. Állapot, hossz, szélesség, teherbíróképesség Elbírja a lövegeket is, 22 öl hosszú, kettős pályatestű, kőből épült korlátokkal. Szilárd és erős. 14 öl hosszú, pályateste kettős, vasból készült korláttal. Elbírja a lövegeket is, 12 öl hosszú, pályateste kettős, kőből épült korláttal. Partviszonyok Egy öl magas, szilárd partszegély. Sík, alacsony, részben mocsaras partok. Egy öl magas, bélésfallal ellátott partok. Melyik part dominál? Egyik sem. A bal. Egyik sem. Hogyan hozható védelmi állapoba? Mind a jobb, mind a balpart ellenében: miután hiányzik mindenféle természetes fedezés, vagy elzárással, vagy elsáncolással. A jobb part ellenében: Fölső-Zsolcza első házait hídfőként lehet használni, s elő lehet készíteni a védelem céljaira. A bal part ellenében: ugyanígy, mint a fő hidat. Mindkét part ellenében: a híd elzárásával, vagy felrobbantásával. Majd védelemre kell berendezkedni a legközelebb fekvő épületekben. Hogyan kell megtámadni, vagy megkerülni? Mindkettő igen nehéz dolog a nyílt és ugyanakkor meredek partok miatt. A védő fél a hídon minden mozdulatot nyomban észrevesz, s megteheti az ellenintézkedéseit. Nem kerülhető meg. A támadás a jobb part felől különösen nehéz, mert fedezék nélkül a támadó túlságosan is ki van téve az ellenséges tűznek. A bal oldal felől a falu birtokbavétele jelentősen megkönnyítené a híd birtokbavételét. Támadást csakis nyílt rohammal lehet kezdeményezni, megkerülni csakis a falun kívül lehetne, de itt is nehezen sikerülne abban az esetben, ha a védő fél figyelemmel van a szárnyaira.