Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Iglói Gyula: Miskolc környékének katonai leírása 1854-ből

Védelmét egyes őrjáratok párharcára kell felbontani, mert nagyobb csapat számára lehetetlenné teszi a feltétlenül szükséges összeköttetés megteremtését. Támadási lehetőségek: Igen nehéz, miután az erdőkhöz vezető minden bejárat felvonulási pontot képez a védők számára, s ez a tény a védőknek különlegesen erős harcálláspont lehetőségét biztosítja. Vizek (III. tábla) A Sajó folyó, a mellékágával együttesen Eredet: A Czerna Fhata-n, az Ostrozky hegységben, Gömör vármegyében. A mellékág a főágtól Kiss-Faludy-nál ágazik el. Torkolat: A Hernádba Onod-nál, Borsod vármegyében. A mellékág egyesül a főággal Fölső Zsolczánál. A vízsebeség: A főágban 3-4 láb, a mellékágban szintén 3-4 láb. Szokványos szélesség: A főágnak 12-16 öl, a mellékágnak 2-8 öl. Szokványos mélység: A főágnak 4-5 láb, a mellékágnak 3-4 láb. A mederágy: hordalékhomok. Az állandó átkelőhelyek száma, helye és megnevezése A mellékág: a) Gázlók: I. Zbuska-nál, II. Arnod-nál. b) Hidak: I. A Fölső-Zsolcza-i híd, a kassai főúton II. Arnod-nál, III. Zbruska-nál, IV. Palfalva-nál. A főág: a) Gázlók: I. Szirmay-Besönyö-nél, II. E helység és a Miskolcz-i Sajó-híd között. III. Fölső-Zsolcza alatt, Szirma-val átellenben. b) Hidak: A Miskolcz-i Sajó-híd, a kassai főútvonalon. A hídverésre alkalmas pontok: A főág: A) Besönyő és a folyó nagy nyugati kanyarja melletti nagy híd között, B) Kb. ezer lépéssel feljebb a fent említett ponttól, C) Fölső- és Alsó-Zsolcza között, Szirmával átellenben annak érdekében, hogy a bal partról a jobb partra lehetővé váljék a felvonulás. Az ehhez való anyag: Minden esetben a közeli helységekben meglevő anyagok rekvirálása útján; felhasználhatók az elszórtan nőtt partmenti fák is. A mellékág: Az Arnod és Fölső-Zsölcza közötti kanyarban, ahol különösképpen egy, a bal partról a jobb partra felfejlődő csapat esetében kellene a helyet számításba venni.