Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Iglói Gyula: Miskolc környékének katonai leírása 1854-ből

1854 tavaszán kiszélesedett Anglia, Franciaország, majd Piémont hadba lépésével. A cári hatalom várakozásától eltérően: Ausztria számukra nem nyújtott segítséget, noha ezért Bécsben egyes körök éles küzdelmet folytattak. A volt cári szövetségesnek nyújtandó segítség helyett a monarchia osztrák helyőrségi zászlóaljakat vezényelt az oroszok által kiürített dunai fejedelemségek területére. A Miskolcról és a Miskolc környékéről 1854-ben készített térképezés és leírás elvi alapjai azonosak maradtak az I. katonai felmérésnél alkalmazottakkal. Ennek igazolására bemutatunk egy 1782-ben kelt utasításból kiragadott részleteket, amelyet az 1782-es térképfelvétel idején Huszt katonai parancsnokának küldtek. „Feladata továbbá egy teljes katonai térképet készíteni, nemcsak a nagyobb tárgyakról, mint városok, mezővárosok, falvak, kastélyok, kolostorok, hegyek, völgyek, erdők, szőlők, szántóföldek, a homokos, köves és agyagos talajok megkülönböztetésével, hanem a kisebb tereptárgyakról is, mint: hidak, dombok, mélyutak, gyalogösvények, patakok, mocsarak, bokrok, szakadékok, szorosok, amelyeken keresztül kocsival vagy gyalog lehet átmenni, ahol a folyók vagy lóval átjárhatók, vagy hidakat kell rajtuk verni, ahol fatorlaszokat kell emelni, (...) a fent nevezett tárgyak világosan és sok fáradság nélkül leolvashatók legyenek s a térkép annak idején használható legyen.

3 A térkép készítésénél további azonosságot mutat az alkalmazott méretarány, a bécsi öl, vagy a térkép jelkulcs-rendszere is.

4 Az 1854-es katonai leírás, az 1782-1785. években készült országleírásokhoz hasonlóan, táblázatos formájú, de ezeket nem nyomdai úton készítették el. A táblázatok rovatai sem voltak azonosak, ám ezek közül mégis több megegyezett. Ezek közül néhány: a szomszédos lakott helyek egymástól való távolságai, a szilárd épületek számbavétele, milyenek a vizek, az erdők, a rétek, mocsarak, az utak és a környező hegyek?

5 Természetszerűleg az akkor készült térképeken, az alkalmazott méretarány miatt, egy-egy településen található épületek számát nem tudták ábrázolni. Ezért a faluk, városok tanulmányozásánál az ilyen adatokat nem a térképekről, hanem az ahhoz tartozó leírásokból tudhatjuk meg.

6 * * * A Miskolc környékéről 1854-ben készített katonai térképészeti leírás magára Miskolcra vonatkozóan is tartalmaz ismereteket a településtörténet és a 3 Csendes László: 1782-ben vette kezdetét Magyarország részletes katonai felmérése. Hadtörténeti Közlemények XXIX. évf. 1. sz. Budapest 1982. 93-123. p. 4 Csendes László: i. m. 107-110. p. 5 Csendes László: Az I. katonai felméréshez készült országleírás katonaföldrajzi és történelmi forrásértéke. Hadtörténeti Közlemények XXII. évf. 2. szám. Budapest 1975. 349-371. p. 6 Csendes László: A 3. alatti mű 113. p.