Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Nagy Magdolna: Miskolc város gazdálkodása a XVII. század első felében
díjon felül a Seraffi-fogadó jövedelméből kell fedezni, valamint az engedély nélkül ásott pincék utáni, esetenként 3 forint bírságpénzből. 16 A rendkívüli helyzetek esetében rendszerint külön adó hozott megoldást, így pl. 1718-ban a városi vendégfogadó építésekor, 17 vagy 1739-ben a pestis elleni védekezéskor. 18 Az ilyenkor felmerülő költségekre tehát a lakosok adták össze a szükséges pénz döntő részét. 1740-ig a beszállásolt tisztek konyhájára szükséges tűzifát is a város jövedelméből vásárolták, ezután a jobbágyok kötelességévé tették annak beszerzését. 19 A katonaság miatt a békés időkben is jelentős kiadások terhelték a várost. Kiugróan nagy teher ebből a szempontból mégis leginkább a tárgyalt időszak elején, a Rákóczi-szabadságharc idején mutatkozott. Mint már említettem, most nem a kivetésekről van szó, hanem kizárólag az ezek fölötti kiadásokról (pl. ajándékok, követjárások költségei, a városban vendégeskedő katonák, követek stb. ellátása). 1705-ben pl. az adón felül Rákóczi embereinek, vendégeinek, foglyainak kiadott 28,5 hordó bor az összes feljegyzett fogyasztás 78%-át, a 150 köböl zab pedig 57%-át jelentette. 20 1711 után ilyen magas arányokat nem találunk, bár a katonák ellátása később is számottevő tételeket jelentett. 1725-ben az összes borkiadás 58,2%-a, a sör 54,2%-a főként a tisztek poharaiba került. 21 Míg az említett kiadásokra vonatkozóan számos információt találunk a számadáskönyvekben, a különböző tisztségviselők teljes fizetéséről ritkán kapunk képet. Ebben a kérdésben elsősorban a statútumokra támaszkodhatunk. A határozatok értelmében a következő fizetéseket határozták meg: - Főbíró: - a XVII. században nincs rendszeresített fizetése - 1702. Váczi Andrásnak megítélnek 100 rhénes forintot 22 - 1736. a nyilvános piac évi jövedelmének fele illeti a főbírót 23 - 1740. évi 100 rajnai forint mellett a piaci jövedelmekből csak a zöldséget kaphatja 24 - 1743. a piaci jövedelem 1/6-a is megilleti 25 - 1744. évi 120 rajnai forint, más díjazásban a várostól nem részesülhet 26 16 TÓTH P. 1981. 58. p. Eredeti: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 3. köt. 625. p. 17 TÓTH P. 1981. 17-18. p. Eredeti: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a.1. köt. 725. p. 18 TÓTH P. 1981. 39. p. Eredeti: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 708-709. p. 19 TÓTH P. 1981. 45. p. Eredeti: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 864-865. p. 20 A számítások alapja: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/f-d. 20. köt. Bodgál Pál városgazda számadáskönyve 1705-ból. 21 A számítások alapja: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/f-d. 28. köt. Jósvai Gombkötő János városgazda számadásai 22 SZENDREI J. 1886-1911. 2. köt. 604. p. 23 TÓTH P. 1981. 36. p. A nyilvános piac évi jövedelmének fele a főbíróé, negyede a vásárbíróé, negyedét pedig a város utcáinak tisztítására kell fordítani. Eredeti: B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 512. p. 24 TÓTH P. 1981. 45. p. Ereded: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 862. p. 2 5 TÓTH P. 1981. 50. p. Eredeti: B.-A.-Z, m. Lt. IV. 1501/a. 3. köt. 70. p.
