Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Nagy Magdolna: Miskolc város gazdálkodása a XVII. század első felében

Miskolc város gazdálkodása a XVIII. század első felében NAGY MAGDOLNA Miskolc gazdálkodása - hasonlóan más mezővárosokhoz - a tanács és a főbíró irányítása alatt zajlott. Ok gondoskodtak a megfelelő bevételt biztosító források meghatározásáról, az elosztás elveinek megfogalmazásáról és rögzítéséről, a végrehajtó apparátus ellenőrzéséről. Határozataik sok esetben a hagyományokra épültek, így időnként csupán a pontosabb meghatározásra törekedtek. Pl.: a bevételek fő forrásai között régóta szerepelt a bor, a búza, az abrak, de a mennyiség, illetve a bor esetében a pénzben kifejezett érték változott, a statútumok akkor a módosulást tartalmazták. A határozatok másik része azonban új helyzetet tükröz, többnyire egy konkrét helyzetből kiindulva az utódok számára is kereteket ad a kérdés szabályozásához. Egy jellemző példa erre a tisztségviselők fizetése, amelynek szabályozása a XVIII. század elejének terméke. Míg a tanács és a főbíró az elvi döntéseket hozta meg a város gazdálkodásának biztosítására, más tisztségviselők a gyakorlatba ültették át a meghozott határozatokat. Egyik legfontosabb szerepe a városgazdának, vagyis a kincstartónak volt. Ő tartotta nyilván a kiadásokat, bevételeket, amelyekről összesített, forrásonként bizonyos mértékig elkülönített, a kiadások tekintetében naponta részletezett kimutatást készített. A borbíró nemcsak a bor beszerzésével, kiárultatásával foglalkozott, az ő feladata volt többek között a hordók mértékének ellenőrzése, az erre vonatkozó utasítások betartatása. A vásárbíró felügyelte a vásárokat, őrködött a megfelelő mértékek betartása fölött. Nem töltöttek be vezető szerepet a kerülők, korcsmárosok, vincellérek, mégis meg kell említenünk őket, mint a gazdálkodás mindennapi résztvevőit.

1 A kiválasztott időszak, a XVIII. század első fele, két szempontból is érdekes és a gazdálkodással általában kapcsolatos kérdéseken túl újabbakat vet fel. Az egyik befolyásoló tényező a Rákóczi-szabadságharc, amelyben ez a térség igen fontos szerephez jutott. Felmerül a kérdés, menyire hatott a kiadások öszszetételére a többévi hadakozás, a csapatok átvonulása, Miskolcon állomásozása. A vizsgálat most nem terjed ki a fejedelem és a császáriak kivetéseire, hiszen azok nem is szerepeltek a többi kiadás között. Kizárólag a hivatalos igényeken kívüli adatokat vettem számításba, pl. az ajándékokat, a vendégek ellátásával kapcsolatos többletkiadásokat. 1 SZENDREI János: Miskolc város története 1000-1800. Miskolc,1886-1911. 2. köt. 603-606. p.