Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Ö. Kovács József: Társadalomtörténeti kérdések és források a 18. századi Miskolc példáján
1. számú táblázatunk alapján látható, hogy leginkább a szőlőművelés jelentett a városi társadalom több mint kétharmada számára valamilyen mértékű megélhetési forrást. A többi esetben feltűnő az, hogy a felsorolt adótárgyak milyen szűk körben összpontosultak, hiszen a 28%-os arány volt a legmagasabb érték. Ha az állattartást és a növénytermesztést különválasztjuk, és először megvizsgáljuk a jelentősebb állatfajták esetében a legtöbbet birtoklókat, akkor a következő sorrendet állíthatjuk fel: Seres György, Antalfi György, Menyhért Miklós, Menyhért Gergely, Otrokócsi János, Sori István, Menyhért György, Gébri György, Nyéki Faragó János, ,,Ferkó harmadmagával", Nemes István, Kádas Máté, Festő Márton, Körei István, Bartus György, Gaso István, Parasznyai Kovács Mihály, Faragó János, Teski István. Természetesen szinte kizárólag nemesek alkotják az élcsoportot. Például a 24 harmadfű üszőt és tulkot tartó gazdák sorában csupán hat nemnemes személyt jelöltek. Viszont a juh- és kecsketartók (7 fő) között csupán egy nemes volt. A növénytermesztők esetében nagyrészt hasonló képet látunk, ismételt nemesi többséggel. Külön is kiemelhető, mintegy illusztratív példaként az, hogy a szőlőterülettel, pontosabban borral rendelkező első 100 fő között a nagyságrend szerint csupán 20 nem-nemes nevét rögzítették. Ugyanakkor egy másik, sajátos összefüggésre is rávilágíthatunk, miszerint szmtén az első száz fős tömbhöz tartozott 18 kézműves (közülük többen nemesek is voltak) . Ez is jelzi az ipari és a mezőgazdasági tevékenység ekkori munkaszervezeti, háztartási öszszetartozását: az összes (62 fő) kézműves 73%-ának bora, szőlője is volt. Növénytermesztéssel a legnagyobb mértékben - sorrendben - a következő személyek foglalkoztak: Seres György, Gébri György, Menyhért Miklós, Sotzai Mihály, Sori István, Menyhért Gergely, Antalfi György, Fodor Pál, Ónodi Szabó István, Szombath Mihály, Seres István, Kádas Máté, Özv. Lévai Tamásné, Bartus György, Szentlászlai György, Poroszlay Lőrinc, Vadnai András, Boros Jánosné. Az iparosokkal kapcsolatban az is megfigyelhető, hogy háztartásaik 40%ban állatokat is tartottak (Id. l.sz. melléklet). Ehhez képest kisebb mértékben (6%) foglalkoztak egyúttal mezőgazdasági tevékenységgel is. Nemesek Önmagában is érdekes lehet a nemesekre vonatkozó adatok értékelése, hiszen a század következő évtizedeiben még sikeresebben vonták ki magukat bármiféle - főleg adózási - célú összeírás alól. Forrásunk szermt a megszámlált 234 nemes a következő mértékben rendelkezett a felsorolt adófajtákkal:
