Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Hőgye István: Miskolcra vonatkozó iratok, adatok a zempléni levéltárban 1703-1872

kerületből 36 Ft 18 xr, a gesztelyi kerületből 22 Ft 10 xr, Erdőbénye városa 9 Ft 37 xr, Tolcsva mezőváros 9 Ft 27 xr, Szerencs 6 Ft 10 xr, Keresztúr 6 Ft 58 xr, Kisfalud 7 Ft, Szegilong 5 Ft, Monok 14 Ft 16 xr, Csanálos 2 Ft 38 xr-t gyűjtögetett össze. Az utolsó jelentések 1845. augusztus 18-áról valók, amikor zétényi és a királyhelmeci alszolgabírók már azt jelentették, hogy nem történtek adományozások. Nagyon gazdag iratanyag áll rendelkezésre a színművészet pártolására és a miskolci színház létrehozására, működtetésére. Igaz, hogy a miskolci színház létrejötte, felépítése, felszerelése, a színészek pártfogása feltárt, feldolgozott, ennek ellenére azonban a zempléni adatok is gazdagíthatják és e témában kutatók nem nélkülözhetik a zempléni adatokat. Megtalálható gr. Dessewffy Józsefnek 1817-ben Kassáról írt levele, amelyben a miskolci „állandó nemzeti játszó színt" pártfogolni kéri a zempléniektől. Az iratok között fellelhető Szrogh Sámuel, Miskolczy György, Dulházy Mihály, Abaúj, Szabolcs és más vármegyék pártfogásai. Miskolczy György még elszámolásokat is küldött kőműves munkákról és egyéb anyagköltségekről.

30 A tűzvész után, 1844-ben a színház újbóli felépítésére ismét történtek zempléni adakozások, a felhívás szövegét mellékletben közöljük.

31 Az iskoláztatásra szintén bőséges iratanyag áll a kutatás rendelkezésére, hiszen miskolci diákok tanultak Sárospatakon és zempléniek a miskolci iskolákban, főleg a XIX. század közepétől. Olyan esetekről is van adat, mint pl. 1832-ben a miskolci minoriták templomát feltörték és kirabolták és a vizsgálat során a rablók Tállyán kerestettek, hiszen Baranyai Dániel tállyai lakos volt és a cinkos társait is ott keresték.

32 Nemcsak a vármegyei iratanyagban, hanem a városok, mezővárosok jegyzőkönyveiben, irataiban is szép számmal felfedezhetők miskolci vonatkozások, így Tokaj, Tállya, Tolcsva, Sátoraljaújhely örökvallások jegyzőkönyveiben gyakran szerepelnek miskolci illetőségű szőlőtulajdonosok, nemesek, polgárok, görögök, zsidók. A Sátoraljaújhelyen őrzött családi levéltárak közül különösen sok miskolci vonatkozású anyag van a Négyessy-Szepessy és a Wiczmándy iratok között. A Wiczmándy levéltárban 1704-től találhatók adatok a családnak miskolci birtokaira, a Medgyesallya nevű utcában lévő házra, a Jézus Kútja felett lévő pincére, 1732-ben a Nagy Ágazat nevű tíz kapás szőlőre, az Öröm hegy szőlőre, stb. Az iratok között szerepel Seres Sándor miskolci költőnek 1756-ban írt verse, „A bölcsőbeli Wiczmándy Klarikához". A névnapi felköszöntő versből a jókívánságok mellett megtudjuk, hogy a költő Miskolcon élt, amikor így írt: „Ama híres Nemes Miskolcz várossának Egy Lakossá írta Wiczmándy Klárának, 30 Zlt. A miskolci színházra vonatkozó fontosabb alapszámok, Loc. 234. No. 1694, Loc. 226. No. 405. 31 Zlt. Loc. 376. No. 58. 32 Zlt. Loc. 298. No. 769.