Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Hőgye István: Miskolcra vonatkozó iratok, adatok a zempléni levéltárban 1703-1872

désből élt Miskolc városa lakosai kiszegényedését húzván maga után, mi a nemzeti szorgalomnak és gazdaságnak ezt az annyira elsatnyult ágát időrőlidőre felelevenedésbe hozni törekedtünk, de a dolog kimenetele a várakozásnak és óhajtott célnak mind eddig nagyon véknyán felelt meg. Gondoskodtunk arról, hogy Miskolcon a borkereskedés reménylett gyarapítására, s a bort vevők és eladók könnyebbségére és hasznára, hit alatt szolgáló Rendes Factorok állítódjanak fel, de mivel a több esztendőnyi tapasztalás azt a meggyőződést szülte, hogy a kirendelt Factorok sem kötelességeiknek, sem a közönség intézetei céljának egyátaljában meg nem feleltek, a kirendelve volt Factoroknak, eddig közvégezéseink engedelmén sarkallott foglalatosságai mai napon megszüntettetve, eltöröltük. Elhatott figyelmességünk oda is, hogy egy oly nagyobb népességű s bortermesztést és kereskedést űző városban, mint amilyen Miskolc városa, nem lehet már kikerülni azt, hogy rendszerint ne legyenek itt oly biztos és bizonyos személyek, kiknek szolgalatjaikkal és közbenjárásaikkal a borokat eladó, vagy vevő felek élhessenek. . . . Azokat a módokat és szolgálatkészségben" ajánlásokat, melyeket a Miskolczi Cassinóbéli Kereskedői Társaság mai napon élőnkbe terjesztett, magokban jónak és elfogadhatónak találván, az említett kereskedői társaságnak írásban benyújtott kinyilatkoztatását azzal a barátságos kéréssel küldjük meg, hogy annak foglalatját és feltételeit Miskolcra borvásárlás végett, vagy borkereskedésbeli dolgaikban jöhető és jönni szokott lakosaik tudomásokra juttatás végett közhírré tétetni méltóztassanak. ..." A Zemplén megyei közgyűlés 1832. február 11-én tárgyalta meg az előterjesztést és kihirdettette, igazította Szirmay Antal kamarásnak a hasonló tárgyban készített és az országgyűlésen is megtárgyalandó elképzeléséhez, hogy közösen a két szőlőtermelő vidék nyerjen hathatós segítséget.

25 Sok polgári per található, melyekben Miskolci lakosok, kiknek szőlőik vannak a Hegyalján, pereskednek szomszédjaikkal, bérlőikkel, vmcellérjeikkel, vagy az örökségért, mint pl. Sebő Pál tállyai református pap, a miskolci görög Metzner György bérlőjével.

26 Számtalan adat őrzi pl. a járványok elleni közös összefogást, intézkedést, leggazdagabban az 1831-es „epekórság" idején tett rendszabások, útelzárásokról, a postajáratokról, orvosi teendőkről, gyógymódokról, vásári, gyülekezési tilalmakról stb. tudósítják a miskolciak és a hegyaljai helységek egymást.

27 A miskolci kórházban a XIX. század közepétől százával ápoltak zempléni illetőségű betegeket is, így a megyei iratokban miskolci kórházi jelentések, kórlapok, kimutatások, az elmaradt kórházi ápolási díjak beszedése, behajtására vonatkozó kérelmek találhatók. (Lásd: mellékleteinket.)

28 Az 1848-as közös nagy feladatokban köztudottak Miskolc és a zempléni városok együttműködése, a gazdasági átalakításban, a feudális terhek eltörlésé25 Zlt. Loc. 297. No. 125. 26 Zlt. Deputatiok 1811. évnél. 27 Zlt. Epekórsági ir. csomói 1831. és Loc. 295. No. 1284,1403. 28 Zlt. Tisztiszék ir. 250/1863, alispáni ir. 1124/1865.