Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Hőgye István: Miskolcra vonatkozó iratok, adatok a zempléni levéltárban 1703-1872

árszabásokban napszámbérek, vásári helypénzek, híd- és rév vámokra vonatkozó adatok is megtalálhatók. Bár a két levéltárban (Miskolcon és Sátoraljaújhelyen) fellelhető legfontosabb forrásanyagot 1625-1849. évekről megjelentettük Levéltári Füzetünk 12. számában, de ezeken túl is nagyon fontos új, még nem közölt adatok kerültek elő azóta is. A Zemplén megyei mutatókban százával találhatók „intimatum" címszó alatt olyan helytartótanácsi körözvény, leirat, személyleírás, felhívás, tudósítás, amelyek miskolci személyekre, eseményekre vonatkoznak, pl. tűzvészek, elemi csapások után adománygyűjtések, közösségi célokra adomány-kérések, gyújtogatok, gyilkosok, rablók, gonosztevők körözései, piaci, kocsmai jövedelmek árendálása. A fenti tárgy megjelöléssel találjuk meg a miskolci polgárok elleni adósságköveteléseket, az 1830-as évektől, „a vagyonbukottak" köröztetését, melyet a város hirdettet meg központi körlevél formájában. Ezeket a híreket tudatták a zempléni közgyűléseken is, hogy az illetékesek intézkedni tudjanak. A sok száz ügy egyike: „ . . . Közhírré tétel végett ezennel megíratik: hogy Miskolc szabadalmas mezővárosának Tanácsa által, vagyonában megbukott Sinaiberger Baruch helybéli izraelita kereskedő ellen csődületi per rendeltetett, és a hitelezők megjelenésére folyó évi június 18. napja tűzetvén ki, tömeggondnoknak Pásztor Sámuel tanácsnok, perügyelőnek pedig Csabay József városi tiszti ügyész neveztetett. Költ Miskolc, Sz. György hó 23. napján 1844. évben."

1 A hivatalos, levelezéssel történő kapcsolattartás mellett legtöbb konkrét adat az utak, hidak, révek fenntartására, javítására, használatára és ezeknek szabálytalan működtetése miatti vitákra, perekre találhatók. A határfolyók, a Hernád és a Sajó - amely a két megyét összekötötte és elválasztotta - partvédelmére, a töltések javítására, a hidakon, réveken, elsősorban Körömnél, Hídvéginél, Gesztelynél, Csanálosnál Miskolc felé vezető gazdasági és postautak, folyami átkelők meg-megújuló gondjairól kapunk tájékoztatást az iratok százaiból. Ezekből tudjuk meg, hogy a körömi révet többször elvitte a jégzajlás, az árvíz és ilyenkor nemcsak a zempléniek, hanem a borsodiak, miskolciak segítettek a fontos, közös használatú létesítmény helyreállításában.

2 Máskor a miskolci bodnár mesterek arról panaszkodtak, hogy a tiszalúci kikötőben árvizek miatt „elúsztak dongafáik".

3 Visszatérő panaszok történnek a miskolci iparosoknak „rövidségeiről" a gesztelyi hídvámnál.

4 Az 1840-es években hosszú per kezdődött azért, mivel a korábban használatos Megyaszóról Kázmérdobszán, Hoportyon, Csanáloson át Miskolcra vezető utat a hoportyiak „erőhatalommal elfoglalták, s felszántották és a közlekedési utat használhatatlanná tették . . . Az új utat a szőlők mellé oly szoros és veszedelmes helyre vitték által, hogy azon nemcsak télen a nagy hófúvások, tavaszon a feneketlen sár miatt járni nem le1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fióklevéltár Sátoraljaújhely (ezután Zlt.) vármegyei jegyzőkönyvi mutatók 1713-1849-ig ,,mtimatum'' címszó alatt keresendők Miskolcra vonatkozó körözvények. Loc. 387. No. 76. 2 Zlt. Loc. 379. No. 13, körömi rév Loc. 314. No. 1021. 3 Zlt. Loc. 346. No. 239. 4 Zlt. Loc. 182. No. 24, Loc. 317. No. 178, Loc. 315. No. 1351.