Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

ben így írják össze az apátság tulajdonában lévő miskolci ingatlant: „Az tapolcai apátúrsághoz tartozandó Miskolc várossában lévő ház, alatta lévő pincéjével, korcsmájával és mészárszékivel vagyon: tfi 1.".

232 A szerzetesrendek középkori eredetű kúriái mellett az újkorban a város fontos épülete, helye, tájékozódási pontja lett a Városháza is. A középkorban a város házának funkcióját a mindenkori bíró lakóháza töltötte be, sőt még 1565ben sem volt a tanácsnak, kommunitásnak állandó, hivatalos épülete, helyisége. Ekkor Fánchy János, az egykori zálogbirtokos fivére, a vár officialisa írja Melith Ferencnek, a diósgyőri vár prefektusának Diósgyőrből: „Immár, hogy megírtam vala kegyelmednek, elébbi levelemet, az miskolci bíróság felől, annak utánna juta haza az Kannagyártó, mert hon nem volt. Mindjárást jőve fel hozzám, és erőssen menti magát, hogy az bíróságra nem elég volna, egy az, hogy háza sincs ahhoz való, mert igen kicsiny, más az penig, hogy igen eggyes ember".

233 A levélből kitűnik, hogy a bírónak a Városháza megépítése előtt rendelkeznie kellett megfelelő, tágas lakóházzal is, a város ügyeit intézendő. Amikor a 16. század közepén, Miskolc égés után az uralkodó mészárszéknek való fundust adományozott a sokat szenvedett városnak a Piacról nyíló Mészár utcában, erre a telekre építették a későbbi Városházát. 1646-ban már meg kellett újítani a Városkönyv bejegyzése szerint: „Az váras házát építettük meg, az pitvarának az oldalát újonnan rakatván fel és lábakat rakatván az boltja mellett". 1562-ben pedig az Avasi templom mellé épített harangtoronnyal együtt újrazsindelyezték, sőt „mészárszék is város számára építtetőit", valószínűleg a Városháza előtt, a Mészár utcában.

234 A szűkszavú leírásból kitűnik, hogy kőépület volt, boltozott helyiséggel, amelyhez kívülről kőtámasztékot építettek, és fából pitvart ragasztottak hozzá a korabeli ízlésnek és építéstechnikának megfelelően. Fedele is az igényesebb épületek mintájára készült, zsindelyből, neve: Várasháza volt.

235 Berendezését (amely szintén a korabeli lakáskultúrát tükrözte) a város javairól készült inventáriumból (1689) rekonstruálhatjuk: „A város házához való hosszú karszéket, három edgyes karszéket, az város házához való asztalt, szőnyegestül, egy kis vasazott ládát, két fogast, három béllett lócákat, lábra való vasat. Az hátulsó házban egy öreg asztalt, egy hosszú ládát, három haltartó barkát, egy vigyázó vasra háznak való deszkát, egy öreg oszlopot, kin az árnyékóra állott. Item két szállító kádat, egy törkölyhordó kádat, két szuszékot, 4 fenyő hordókat, egy zöld szánkat, egy nyerget. Harmadszor inventálta az város pallosát, az Ujj Pál láncát, két nagy ládát, egy hosszú asztalt, egy nagy ketrecet, egy béllyeget, kassai szaput, két váras szapuját, 1 negyedrészt. Inventait egy fa iccét meszelyestül, két ón iccét meszely estül kassait."

236 A Városháza leltára mögött feltűnnek a város tanácsának különböző funkciói. A karszékek, a karos hosszú Iócák, kárpitozott lócák, asztal, szőnyeg a tanács ülései és a különféle összejövetelek, megbeszélések, adásvételek hitelesí232 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/d. VII. I. 1. 233 MOL P 108 Rep. 45. fasc. L. Nr. 2044. 234 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 273. és 288. p. 235 .

..usque ad aedes dicti oppidi Miskolcz vulgo varas háza dicta (1663). B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 8. köt. 778. 236 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 389. p.