Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

részét megemésztette, elannyira, hogy a Czikó utcának egyik része, a Derék utcában a Gellértffi István és Magyar Pap György uraimék házoktul fogván a város végig, a Szirma utca egészen egy s két óra között délután kevés idő alatt földig égtek. Mellynek szertelen való égése miatt kisded gyermekek, szopósok és élemedett emberek is, betegesek lévén, utcákon megégtek és a lakosoknak is többire minden javok."

222 A tűz nemcsak a forró nyár és szél miatt terjedhetett gyorsan, hanem azért, mert „derék nyárban ollykor esett azon rettenetes égés, hogy a lakosok közzül ki-ki kívül az mezőn, ki együtt, ki másutt foglalatoskodtanak, és míg hazafutott, addig az házát földig égve találta... Az lakosoknak nemcsak a házok, hanem minden belől való jószágok, ládájok és ládabéli portékájok és jószágokrul való levelek is öszveégtenek ."

223 Az égés után pár évvel a házak egy részét már újjáépítették, nemes Veres Miklós Derék utcai kúriáját már három évvel az égés után „a fundamento újonnan építette fun du s aval" 224 Az égés miatti pusztulás lehetőséget adott, hogy miskolci telekhez jusson az, aki képes volt új épületet emelni. Az újjáépítés azonban sokszor az előzőnél kevésbé értékes ingatlant eredményezett. 1674-ben Bekény András kibéreli a pálosok kúriája melletti egykori Körtvélyesi-házat (1650 óta szintén pálos tulajdon), s engedélyt kér a pálosoktól, hogy „fábul és nem köbül házat építsek azon puszta megégett ház helyén, és szabadon lakhassam benne három esztendőkig"'

225 Nevezetes házak A pálosok háza az Alsópiacon a középkor óta Miskolc nevezetes épülete és tájékozódási pontja, a Bükkvidék kolostorainak alapítványból nyert városi rezidenciája volt. A kúria és kocsmája, valamint a mellette lévő malom a pálos kolostorok 16. század közepi pusztulása után is megmaradt a rend tulajdonában, s míg a dédesi és diósgyőri egykor virágzó rendházak romjai az ország és vidék pusztulása, integritásának elvesztése, sőt a katolikus vallás pozícióinak megrendülése jelképeként idéztek fel az újkor emberében egy másik, elmúlt világot - a pálos kúria (ahol 1628-ban 13 zsellér lakott) működése az élet győzelmét, a rend vitalitását jelentette. A rend csabai, miskolci és diósgyőri házai, kocsmái, malmai árendások kezén működtek tovább, a malom többször puszta lett, de a „fehér barátok" emlékét nem feledték a városban. A Kötelkönyv szőlőösszeírásában is szerepelnek (1702): „fejir barátoké, 25 kapás". Házukon az örökzöldből font koszorú a pálos szőlőkben termett borok szabad kocsmáját hirdette, s emiatt a diósgyőri zálogbirtokos urakkal és tisztjeikkel is összetűzésbe kerültek, amint egy látványos utcai jelenet igazolja 1646-ban: „Miskolc városában első Remete Szent Pál szörzetibőlfejér barátok szabados nemes házára diósgyőri darabon222 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 363. p. 223 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XII. 33. 224 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. II. I. 4. 225 DOCUMENTA ARTIS PAULINORUM 1975. 1. füzet 235. p.