Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Magdolna: A Rákóczi-szabadságharc árnyoldala (Terhek és sérelmek Borsod vármegyében 1703-1706 között)

„ ... ha az nemes vármegye azon élés és fenn álló szekerek adminisztratióját késedelmeztetvén, hadaink az meg fogyatkoztatás miatt el oszolnak, s az nemes ország szolgálattya annak rendi szerint nem folyhat, abbúl következhető kár az nemes vármegyének fog tulajdonitatni."

13 A kivetett mennyiség növekedése egészen a novemberi rendezésig megfigyelhető. Bár szemptemberben is a portaszámra hivatkozva nyújtották be az igényeket, hiányzott az általános szabály, ami alapján legalább hozzávetőleg kiszámíthatták volna a megyénél az esedékes mennyiséget. Ekkor például kiugróan magas volt a zabigény (1520 pozsonyi mérő), tovább növekedett a kért szekerek száma (57-re).

14 A mértékegységek is váltakoztak, ami kissé megnehezíti az adatok összevetését. Egészen 1705. július 5-ig jelentett ez gondot, akkor a fejedelem egységesítette a mértékeket, előírta a (kassai) köböl, a véka és az icce használatát.

15 A rendelkezés ellenére még ezután is előfordult a kilában, szapuban stb. megadott követelés.

16 (Tanulmányomban mindenütt a forrásokban szereplő mértékegységeket használom, amelyek átváltásához a jegyzetek adnak segítséget.) 1704 novemberében végre sor került az élelmiszer- és abrakszolgáltatás országos rendezésére az 1702. évi nádori portaszámok alapján: Havonta és portánként Borsod vármegye általános kivetés kötelezettsége 76 porta után - 6 kassai köböl búza - 456 kassai köböl búza - 11 köböl zab - 836 köböl zab - 1 mázsa hús vagy 4 magyar forint

17 -76 mázsa hús Nyilvánvaló, hogy a valóságban nem teljesen ezek a számok szerepeltek.

18 Az egyes térségek eltérő lehetőségeiknek megfelelően gabonából vagy húsból tudtak többet szolgáltatni. A különböző gazdasági szerkezet mellett a hadsereg változó igényei is befolyásolták a konkrét kivetést, de szerepet játszott a települések helyzete, pusztulásának mértéke is. A fejedelem hatalmának újabb térségekre történt kiterjedése egyben az ellátást biztosító területet is megnövelte. Ennek köszönhetően lehetővé vált a kivetések megreformálása, az igazságosabb adózás bevezetése. Erre a lépésre a vármegyék zúgolódása miatt is nagy szükség volt, ugyanis rendszeressé vált a commissariatus és a vezető emberek rendeleteinek figyelmen kívül hagyása. Borsod vármegyét is többször figyelmeztette maga Rákóczi Ferenc, elsősorban 13

B.-A.-Z. m. Lt. ÍV. a. 501/b. II. I. 282. Rákóczi Ferenc utasítása Borsod vármeghez 1704. május 19én. 14

B.-A.-Z. m. Lt. ÍV. a. 501/b. II. I. 299. A Commissariatus élelemkivetése 1704. szeptember 26-án. 15

B.-A.-Z. m. Lt. ÍV. a 501/b. II. I. 395. Rákóczi Ferenc rendelkezése a mértékegységek országos szintű egységesítéséről 1705. június 5-én. 16

B.-A.-Z. m. Lt. TV. a. 501/b. II. I. 416. Kajáli Pál levele 1705. szeptember 8-án: kilában kérte az abrakot. B.-A.-Z. m. Lt. IV. a. 501/b. II. I. 418.Károlyi Sándor levele Borsod vármegyéhez 1705. szeptember 14-én: ugyancsak kilában adja meg a mennyiséget. ^Takács János: Közteherviselés II. Rákóczi Ferenc korában. Zalaegerszeg, 1941.103—104. 18

B.-A.-Z. m. Lt. IV. a. 501/b. II. I. 416. Pl. Károlyi Sándor és Kajáli Pál levelei Borsod vármegyéhez.