Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Magdolna: A Rákóczi-szabadságharc árnyoldala (Terhek és sérelmek Borsod vármegyében 1703-1706 között)

3. A terhek miatti sérelmek elbírálása tekintetében fontos körülmény, hogy a panaszokkal, parancsmegtagadásokkal már kezdettől fogva találkozunk. A levéltárunkban tallható iratanyag Összetétele miatt zömmel megyei levelekre és Bodgál Pál miskolci városgazda számadáskönyvére támaszkodtam. Sajnos, teljes egészében nélkülöznöm kellett Miskolc és a vármegye ebben a témában folytatott levelezését. Arra, hogy a város milyen arányban részesedett a Borsodra kirótt adókból, katonaállításokból, csak következtetni lehetett. A fellelt anyag birtokában azonban képet alkothatunk a Rákóczi-szabadságharc lakosságot érintő árnyoldaláról, az ebből származó problémák egy részéről. Bár Klein Gáspár szerint „Borsod vármegye mindenben támogatta a fejedelmet,"

2 követeik igen gyakran zavarták Rákóczit különböző kérelmekkel, panaszokkal - csakúgy, mint más térségek. A válasz egyszer engedékenység, máskor kemény fenyegetés. Ahogyan Klein írja: - „Bár a fejedelem igen szerette Borsod vármegyét, mégsem teljesítette minden kívánságát"

3 - nyilván ugyanezt állapíthatta volna meg a többi „zúgolódóval" szemben is. A mentrualis impositio terhei Míg egyes térségeket csak részlegesen érintették a 17. század fegyveres küzdelmei, Felső-Magyarország és környéke állandó részese volt az összecsapásoknak. Az Erdélyből kiinduló szabadságharcokban elsősorban az itteni rendek jelentették a fejedelem támaszát. A Rákócziak pedig - fejedelemségükön kívül - a legnagyobb felső-magyarországi főurak voltak. Nyilvánvaló tehát, hogy a királyi Magyarországon a szervezés, állomásozás központja ez a térség lett. Mindez már önmagában megnövelte a környező vármegyékre jutó terheket, a katonai fellépések pedig tényleges pusztulást eredményeztek. A regenerálódáshoz több évtized nyugalmára lett volna szükség. A rendezett körülmények helyett újabb háború következett. Érthető, ha az ezzel járó terheket nehezebben viselték el. A kezdeti időszakban az itt állomásozó katonák ellátása jórészt a környező vármegyékre hárult. Az ellátási, adózási rendszer csak fokozatosan alakult ki, de tényleges javulást nem sikerült elérni, éppen az időközben bekövetkezett károk miatt. A fejedelem által igényelt juttatásokhoz és az adókhoz ráadásul egyes településeken újabb terhek járultak. Borsod vármegyében ilyen volt Miskolc és Mezőkeresztes esetében az 1702. évi megváltással kapcsolatos költség, ami egyben jelentős adósságba vitte az említett városokat.

4 Ebben a nehéz helyzetben találta Rákóczi Ferenc a tárgyalt országrészt 1703-ban, amikor a hadsereg felállításával párhuzamosan az ellátás megszerVármegyei szociográfiák. Szerk.: Cstkvári Antal V. k. I. r. Klein Gáspár 45. •^Vármegyei szociográfiák i. m. 46. 4

A miskolci Kötelkönyv. Közreadja: Tóth Péter. B.-A.-Z. megyei Levéltári Füzetek 22. Miskolc, 1986. Szendrei János: Miskolc város története 1000-1800. Miskolc, 1904. II. k. 483-485. Borovszky Samu: Borsod vármegye története Budapest, 1909.1. k. 116-117.