Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Török Márta: Abaúj-Tornai várak a 16-17. századi levéltári források tükrében

A várat mindenkor jó karban és kellően fölszerelve kell tartania és minden romlást meg kell előznie.

132 A várbeli közrend a rendtartások alapján Tilos a várban káromkodni, szitkozódni. Ha főember teszi - fizessen 1 Ft-ot, ha közember, akkor 50 pénzt; ha azonban nem fizeti ki a büntetést, akkor tizenkettőt kell ütni rajta. Ha az úr háza előtt teszi, egész napra be kell zárni. A drabantok feleségeinek megtiltja a szitkozódást, illetve egymás provokálását. A vitézlő rend tagjai sem sértegethetik egymást. Ha megtörténik, a prokolábnak, vagy a várnagynak rendet kell teremtenie közöttük. A fegyelmi vétséget elkövető katonákat testi fenyítéssel büntették, botozással, korbácsolással, kikötéssel. Verekedés esetén, amikor kardot rántanak egymás ellen, a törvény szerint kell őket megbüntetnie, azaz kezüket levágni. Ha embert öltek, fejüket kell venni. A gyilkosságot máshol lófarokhoz kötéssel, esetleg kerékbetöréssel büntették. A várba tilos mindenféle utcanőket, fosos kurvákat beengedni, sőt az aszszonyokat, ha nem tudnak az elvárásoknak megfelelően erkölcsös életet folytatni, ki kell űzni a várból. A várban tartózkodó vendégeket rangjukhoz méltóan és a kialakult szokásoknak megfelelően illendő elszállásolni.

133 Az előzőekben ismertetett rendtartások alapján egyértelműen megállapítható, hogy a várak gazdái nemcsak vagyonukkal, hanem jóhírük megóvásával is igyekeztek a családjaik által már évszázadokkal korábban megszerzett kiváltásgos és rangos helyzetüket megőrizni s öregbíteni, már csak a látszat kedvéért is. 1.7. Börtönhelyzet A pincék egy részét tömlocként is használták,

134 vagy a kapuközben alakítottak ki hasonló rendeltetésű helyiséget. A tömlöc mellett állt a tömlöctartó háza, vagy néhol a különálló rabtartó ház. Békeidőben nem volt zsúfolt, háborúk idején viszont annál inkább. A leltárak nemcsak a börtönök állagáról, elhelyezéséről tudósítanak, hanem felsorolják a tömlöcökben talált kínzóeszközöket is. A források alapján a legelterjedtebb a vasbolha (lábbilincs), és a csicsér (néhol cicér), azaz kézbilincs. Ezeken kívül használják még a nyakra való bilincset, a kalodákat, egy vagy több személyre, kézi változatban, retesszel és lakattal zárva; a fa és vashegedű nevű eszközt, a tábori vaskalodát a furcát. 132

Szádvár 1579-es rendtartása, OL. P. 108. Rep. 24.173. es. No. 1. 1 ^3 1 Regéc 1632-ben, 1678-ban készült rendtartásai alapján. 134

Zo/mry L., 1977. p. 277.