Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Török Márta: Abaúj-Tornai várak a 16-17. századi levéltári források tükrében

ABAÚJ-TORNAI VÁRAK A 16-17. SZÁZADI LEVÉLTÁRI FORRÁSOK TÜKRÉBEN TÖRÖK MÁRTA A 16. századi Magyarországon uralkodó reneszánsz jelentős hatást gyakorolt a főúri körök életvitelére. A megváltozott körülmények között egyre inkább lakóhelyük komfortosabbá, ízlésesebbé tételére törekedtek, amihez a reneszánsz művészete új megoldási lehetőségeket kínált. A hatások az építészetben, a berendezésben, a viseletben, a szórakozásban és a művelődésben egyaránt jelentkeztek - gyakorlatilag az egész életformát átalakították. A változás a lakóhely megválasztásánál is szembetűnő: a főurak elhagyták kényelmetlen, elavult váraikat és a közelben felépült udvarházaikba, kastélyaikba költöztek át. Életük korábbi színtere fokozatosan értékmegőrző és raktározó funkciót látott el. A kor háborús követelményeinek megfelelően pedig a várak jelentős részét - lehetőségeikhez képest - a modern hadviselés eszközeivel vívott ostromra is felkészítették. Ennek bizonyítékai például a szaporodó bástyák és rondellák, a megerősített kaputornyok. A megváltozott körülményeknek, igényeknek megfelelően tehát szerepváltozás következett be a főúri várak életében. Tanulmányomban a korabeli inventáriumok és rendtartások alapján vizsgálom meg a vázolt folyamatot, annak eredményeit Abaúj és Torna megyében. Az alábbi kérdésekre kívánok választ adni. A várakról készült leltárak és rendtartások milyen információkat hordoznak a művelődéstörténet és az életmódkutatás számára? Mikor és milyen mértékben lakottak e várak? A lakott periódusokban kielégítik-e a 16-17. századi, megváltozott igényeket? Forrásaink mennyire változtatják meg az eddig ismert általános képet, egyáltalán megváltoztatják-e? 1, Berendezés, bútorzat A leltárak adataiból először azokat a lakószobákat emeltem ki, amelyeknek elsősorban reprezentációs feladataik voltak, majd az úr illetve asszonyunk,