Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - B. Damjanovics Judit: A munkácsi egyházmegye papjainak és kántorainak szellemi élete a 16-18. században

A Kurátorok per consequens minden nem jónak mesteri, semmi jo rendtartást vélek fel nem foghatok sem a természet, sem az Isten törvénnyé után, annyival inkább a Canon után semmit sem hajtván erköltsösködnek. A mellyek meg mind tsak nem a Kántor az oka, vagy példa adója. Mind ezek szerint az Isteni munka s értelem által adatott mod szerint intést, és rendelést Méltóztassék tenni nem szenyvedhetvén az illy akaratosságott alázatos fijui ki kérésemet Installom."

48 A kántorokat szokás volt ünnepélyesen beiktatni, azt megünnepelni. Egy 1770-1777-ig szóló nyíregyházi pénztárkönyvbe Kozák Mihály egyházközségi kuratár 1772. február 19-én jegyezte be az alábbi tételt: „az uj cantornak installátiojára 3 itze bort és 1 meszely pálinkát vettem 28 1/2 krajcár(?) volt."

49 1782-ben jelent meg a kántorok összeírásáról szóló helytartótanácsi rendelet, de az egyházi canonica visitatiók már korábban is részletesen foglalkoztak velük. Az 1780-81-es felmérés

50 és az 1794. ill. 1796. évi dorogi kerületi gyűlések jegyzőkönyvei

51 részletes beszámolókat nyújtanak a kántorok tudásáról, erkölcseiről, anyagi körülményeiről. HPL Fasc. 12. No. 32. 'HPL Fasc. 4. No. 21. 'HPL Fasc. 5. No. 20. HPL Fasc. 11. No. 23.; Fasc. 13. No. 6.