Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között

az új közigazgatási határok kialakulását, a szomszédos településeket magába integráló (avagy kényszerítő) Nagy-Miskolc létrejöttét, annak dátumát javasolja a monografikus feldőlgzásban korszakhatárként elfogadni. 1. Miskolc népességének alakulása. Területi és közigazgatási határok. Nagy-Miskolc „kialakítása" 1920. 1930. 1941. 1945. 1949. Miskolc lakossága Borsod megye lak. 56 982 250 423 61 559 296 721 77 362 304 962 43 428 252 545 103 690 387 138 A számok mögött

1 - a megye esetében - Borsod közigazgatási határának változása is rejlik, amely minden esetben a településhálózat részleges átszervezését vonta maga után. így 1920,1938, 1944 és 1950 a meghatározó dátum. Borsod az összlakosság száma tekintetében a régió legstabilabb megyéje, lakossága a 19. század 80-as éveitől folyamatos, lassú növekedést mutat. 1880-ban 169 520, 1890-ben 186 386, 1900-ban 214 490, 1910-ben pedig 238 455 embert, lakost írtak össze. Az első világháború követelte áldozatok ellenére növekszik a népesség, 250 423 személyt vettek számba, tehát a háború személyi veszteségei feloldódnak a bevándorlások, áttelepülések következtében. A trianoni döntést követően, 1923-ban csatolták csonka Gömör és Kishont vármegye településeit Borsodhoz, s ez az 1930-as népszámlálás során létszámnövekedést, 296 721 lakost eredményezett. 1938-ban a Felvidék egy részének visszacsatolásával a korábbi egyesült megye ismét két törvényhatósággá alakult. Ekkortól kezdve Borsod megye a miskolci, a mezőkövesdi (korábban egri) a szentpéteri, az edelényi (korábban szendrői), a mezőcsáti és az ózdi járások településeiből szerveződött. 1940-ben alakították ki a mezőkeresztesi járást. Ezek a változások az 1941. évi népszámlálás során nem számottevő összlélekszám növekedésben is érzékelhetők (296 721 főről 304 962 főre növekedett Borsod megye lakossága). 1945-ben az 1938-as állapotnak megfelelően ismét összevonták Borsod és Gömör közigazgatását, különálló maradt Abaúj-Torna és Zemplén megye. Az 1945. évi ideiglenes rendezést 1950-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének, közigazgatási határainak kialakítása követte. Ez volt a történeti Borsod 1920. Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam XXXIV. 1926. Budapest, 1928.11. 1930. Magyar Statisztikai Évkönyv, Új folyam XXXIX. 1931. Budapest, 1932. 11. (Borsod-Gömör és Kishont megyék adata.) 1941. Magyar Statisztikai Évkönyv, Új folyam L. 1942. Budapest, 1944.10-11. 1945. B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. (Miskolc város Polgármesteri Hivatalának Iratai, Általános iratok.) 4240/1945. és XXI. 503/a. 76/1945. (Borsod megye). 1949.1949. évi népszámlálás. 9. köt. (Demográfia) Budapest, 1950.284. (B.-A.-Z. megye adata.)