Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)
A Miskolci Demokrata Kör sokszor kérte fel előadásra a tanárokat, akik a legváltozatosabb témákkal elégítették ki a hallgatók igényeit. 91 A példák részletesebb felsorolása szükségtelen. E néhány is igazolja, hogy a város nem nélkülözhette pedagógusainak önzetlen közművelődési munkásságát. 2. Röviden szót kell ejtenünk arról a tevékenységről is, melyet a város nevelői a pedagógia népszerűsítésének, a szülők pedagógiai képzettségének érdekében fejtettek ki. Igaz, a közművelődés e speciális területének művelése a pedagógusok saját érdekeit is szolgálta; nevelő-oktató munkájuk megkönnyítését és eredményessé tételét jelenthette, ha a szülőket modern elvek alkalmazására ösztönözhették, s partnerré tehették az iskola törekvéseiben. Néhány szót a sajtóról. A város polgári sajtója (Borsod, Borsod Miskolczi Értesítő, Borsodmegyei Lapok, Miskolci Napló, Ellenzék) széles teret szentelt, és bármikor szívesen helyt adott a pedagógiai törekvések, elképzelések publicisztikájának. A kifejtett témák sokszínűsége, a cikkek nagy száma távolról sem teszi lehetővé, hogy egyrészt valamely átfogó rendszerezést megkíséreljünk, másrészt a pedagógiai publicisztikát részletesen bemutassuk. A rendszeres kutatás alapján három nagyobb csoportot különböztethetünk meg: a) A pedagógiai, oktatáspolitikai jellegű írások egy része nem a város pedagógiai munkásainak műve. A sok esetben vezércikkben, többnyire azonban a lapok kulturális oldalain sorjázó írások a város és megye közoktatásának, a pedagógusok helyzetének részletes bemutatására törekedtek. A legfontosabb témák: a közép- és népiskolázás fejlődése, a pedagógusok erkölcsi, anyagi helyzete, a város különösen feszítő elemi és polgári-iskolai gondjainak elemzése, továbbá épp soron levő oktatáspolitikai témák; mint az államosítás, magyarosítás stb. b) A második csoportot azok a részletes tudósítások jelentik, melyek a különböző tanítóegyleti tevékenységet mutatták be, részletesen ismertetve az egyleti ülések témáit. c) Végül a város pedagógusainak tollából eredő pedagógiai elméleti cikkek képezték a harmadik, s jelenleg bennünket érdeklő témát. Néhány pedagógiai probléma a 80-as évek elejétől végig aktuális maradt. A család és iskola kapcsolata, a túlterhelés, az elemi iskolai nyilvános vizsgák kérdése újra és újra felbukkant a megyei-városi sajtóban. Sok pedagógus fejtette ki álláspontját, így az olvasók maguk is részletesen betekinthettek e kérMiskolczi Napló 1903. III. 19., 64. sz. Miskolczi demokrata kör ... Kiss Lajos főgimn. tanár: Iparteremtés.