Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

egyleti pénztárosként, Csiky Béla pedig vezetőségi tagként tevékenykedett a polgáregy létben. Ugyancsak az egylet rendelkezett a hőn óhajtott modern egyesületi székházzal is. Az 1898-ban, nagy anyagi áldozatokkal felújított, újonnan berendezett helyiségeket 1898 novemberében adták át ünnepélyes közgyűlés kereteiben.

65 így tehát a tanítók egylete is otthont találhatott e falak között. Mint látható, sok szál kötötte a segélyegyletet a polgáregylethez, a fúzió indokoltnak, megalapozottnak tűnt. Az egyesülés valójában szimbiózist eredményezett. Továbbra is megmaradtak a külön vezetőségek, eredeti alapszabályok. A tanítóság közreműködött a polgáregylet közművelődési tevékenységében, használhatta annak helyiségeit. A segélyezés pedig ezután a megyei tanítóegylet segélyezési rendszerében működött tovább az Eötvös Alap és miskolci Tanítók Háza Alap keretei között. A fúzió után újjáválasztott vezetőséget Putnoky István elnök irányította tovább. Az első közös rendezvény mindjárt a közeli márc. 15-e volt, melyet már a polgáregyleti helyiségben tartottak. Az egyesülés után módosult a közművelődési program is, kétirányúvá vált. Tovább kellett folytatni a széles körű, és most már a polgáregylet tagságának is szóló népszerű, könnyű műfajú színművek előadását, az azzal kapcsolatos bálokat, ugyanakkor szükségessé vált a tanítóság rétegműveltségi, szakmai igényeinek kielégítése is.

66 Ez utóbbi érdekében bevezették a volt tanügyi körben szokásos pedagógiai tárgyú felolvasásokat, vitákat, melyek nyilvánosak voltak ugyan, valójában mégis tanítói részvételt igényeltek. A működés további rövid vizsgálata mindkét fajta rendezvény tartását igazolja majd. A fúzió értékelésekor ismételten figyelembe kell vennünk a tényt, hogy a város pedagógus (tanítói) rétege alacsony számánál fogva nem volt képes most sem megteremteni az önálló, széles körű egyleti tevékenységet. Ugyanakkor az is igazolást nyert, hogy kulturális, közművelődési hatékonyságuk nélkülözhetetlen volt a városban. Ezért szerencsésnek mondható a 2 egylet „összeolvadása", mert a tanítóság nagy társadalmi bázisra tett szert, a polgáregylet pedig oly minőségű tagsággal szaporodott, melynek segítségével közművelődési tevékenységét magasabb szintre emelhette. Az egyleti élet tehát a következő években megváltozott. Folyt még a műkedvelő előadások sora; így ez év áprilisában ismét a színház adott helyet 2 egyfelvonásos színdarabnak s a tanítóság és immár a polgáregylet tagjaiból álló, Beregszászy vezette 60 tagú vegyeskar fellépésének.

67 Ugyanakkor megszaporodtak a tudományos felolvasások. Borsodmegyei Lapok 1898. V. 17. Közgyűlés: IX. 2. A polgáregylet... IX. 9. .. .berendezés ... IX. 27. Új helyiségek ... X. 7. Meghívó ... XI. 4. és XI. 8. Közgyűlés. ; Miskolczi Napló 1903. III. 15., 61. sz. Márc. 15., III. 17., 62. Márc. 15., IV. 9. 81. sz. Márc. Uo. 1903. Iv. 9., 81. Műkedvelő előadás. IV. 15., 85. Műkedvelő előadás.