Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

selte érdekeiket, a kialakított járáskörökben élénk szakmai továbbképzés folyt, hamarosan közművelődési tevékenység is indult keretei között. A megyei tanítóegylet bekapcsolódott az országos tanítómozgalomba s ezzel nagyobb horizontú kitekintést biztosított tagjainak. A megye néptanítói megvitathattak országos jellegű közoktatási, pedagógiai kérdéseket, sőt ezekben véleményt is nyilváníthattak. Természetes, hogy a miskolci tanítók kreatív, innovatív rétegei hamarosan felismerték a megyei egylet nyújtotta lehetőségeket és aktivitásukat ott fejtették ki, a Tanügyi Kör, melyben amúgy is a középiskolai tanárok játszottak vezető szerepet, számukra érdektelenné, szűk keresztmetszetűvé vált. A kör viszont elvesztette tagságának alapvető bázisát. 2. 1893-ban a városban - mint láttuk - megalakult a közművelődési egylet, mely sokkal szélesebb körű programmal, társadalmi bázissal indult útjára, s hamarosan Miskolc legkvalifikáltabb, legsokoldalúbb közművelődési fórumává vált. Ebben az egyletben, ahol a város első emberei (megyei főispán, polgármester stb.) is megfordultak, sokkal jobb lehetőség nyílt részt venni a város művészeti, tudományos, társadalmi életében, és e részvétel jóval nagyobb társadalmi rangot jelentett, mint a Tanügyi Körben tevékenykedni. A közművelődési egylet sem nélkülözhette a város „tudós", „irodalmár" tanárait, akik hamarosan helyet kaptak a különböző szakosztályokban, s azok vezetőségeiben is. Gyakorlatilag tehát a Tanügyi Kör profilját egy nálánál jóval nagyobb egyesület vette át, így működése lényegében feleslegessé vált. Hamarosan felmerült tehát a beolvadás gondolata. 1895. január 23-án, a kör igazgatósági ülésén Goldberger hozta javaslatba a beolvasztást. A vezetőség egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett, és a fúziót a közművelődési egylet egy esetleges ilyen irányú javaslatától tette függővé.

41 A Kör aktivitása egyre gyengült. Az említett januári ülés jegyzőkönyvében olvasható:á.á.á.á„Elnök jelenti, hogy a közgyűlés határozata szerint minden hónap utolsó szombatján felolvasó gyűlést kellett volna tartani. De felolvasó hiányában ezen határozatot nem lehetett foganatosítania .á.á."

42 3. 1898-ban a város tanítósága, miután a Tanügyi Körben nem játszhatott számarányának megfelelő szerepet, új egyletet alapított: A Miskolczi Elemi Iskolai Tanítók Otthona- és Segélyegyleté-t. Ezt a lépést a Tanügyi Kör már nem tudta kiheverni. A felosztás árnyéka megjelent az alig 20 éves egylet felett. 1898. október 29-én az évi közgyűlésen Tóth Pál röviden ismertette az elmúlt 20 év legfontosabb eseményeit, eredményeit, de el kellett ismernie, hogy az eredeti célkitűzéseket csak részben sikerült megvalósítani. Kénytelen volt bevallaniá.á.á.", hogy a kör, melynek eredeti czélja az lett volna, hogy a város lehetőleg valamennyi tanférfiát egyesítse, s ezek általá.á.á. a város tanügyének javításán működött volna, e czélt csak részben érte el, a mennyiben a tagok által a kör kebelében tartott előadások, s felolvasások kilencz tizedrészében széUo. 1895.1. 23. igazgatósági ülés jegyzőkönyve. Lásd 29. sz. jegyzet!