Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

Borsod-Miskolczi Club: . . . „bizalmas, családias jellegű összejöveteli helyül szolgálni Miskolcz, Borsod vármegyeá.á.á. baráti köreineká.á.á."

9 A néhány célmegjelölésből kirajzolódnak az egyleti közművelődési munka területei: irodalom, magyar nyelv, művészet, tudomány, ipar pártolása, városszépítés, előadások, felolvasások által népszerű ismeretterjesztés, társas szórakozás különféle formákban, jótékonysági tevékenység, tagok jogvédelme, segélyezése. Ide kell sorolnunk még az öntevékeny művészeti törekvéseket (dalárdák, színművek előadása) és a sportot. Valójában tehát többfajta profil rajzolódik ki: általános művelődési célokat megvalósító, a művelődés egy-egy konkrét ágát művelő, a csupán jótékonysági feladatokat vállaló egyesületek típusait különböztethetjük meg, melyekből jócskán találhatunk Miskolcon a dualizmus korában. Természetesen az általános célok megvalósításának eszközeit, módszereit és tartalmát mindig az egyleteket alkotó társadalmi rétegek műveltségi színvonala határozta meg. Az egyesületi élet gyakorlatában a célok megvalósításának formái nagy változatosságot mutattak. A korabeli sajtó és a tehetősebb egyletek által kiadott évkönyvek

10 hű képet nyújtanak a tartalmi munkáról. Sehol sem hiányozhattak az ismeretterjesztő, népszerű előadások és felolvasások. Minden egylet évente legalább egyszer megrendezte szórakoztató összejövetelét, bálját, estélyét. Nagyon divatos volt a korabeli népszínművek amatőr előadása, műkedvelő előadások színrevitele. Gyakorta találunk utalást hangversenyekkel, szavalatokkal hangulatossá tett összejövetelekre. A nyári közös kirándulások tovább színesítették az egyleti élet programját. A körök mindegyike bérelt helyiségben klubot („otthont") alakított ki, ahol a mindennapos összejövetelek és szórakozás (sakk, kártya, biliárd) feltételeit biztosították. Az egyleti élet velejárója volt az évi közgyűlés, ahol a vezetőség beszámolt az előző évi munkáról, ismertették a pénztári állapotot, ha szükséges volt új vezetőséget választottak, döntöttek a következő évi programról s egyéb az egyletet érintő kérdésekről. A szűkebb vezetőség (rendszerint választmány) évközben többször ülésezve biztosította a folyamatos működés anyagi, tárgyi feltételeit. A partikuláris célok sohasem akadályozták a városnak, mint makroközösségnek támogatását városi horizontú célok megvalósításában. Egy-egy közös akció (Kossuth-, Deák-, Szemereszobor állítása) anyagi bázisát az egyletek jótékony célú előadások bevételével növelték, országos szintű megmozdulásokon) milleneumi kiállítás, miskolci ipari kiállítások stb.) szintén részt vettek, ahol sohasem csupán saját egyletüket, hanem „Miskolc városát" képviselték és reprezentálták. E sokoldalú közművelődési tevékenység tartalma, színvonala rendkívül eltérő volt. Kivéve a kimondottan értelmiségi köröket (Közművelődési Egylet, 9 Uo. IV. B. 829 8 562/őrz. 10 A Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület évkönyvei már 1899-től megjelentek, de található több egyleti jubileumi kiadvány is. Pl. A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egylet Évkönyve az 1903/4. évről. 1904. Szelényi és Tsa. Miskolc. Ua. az 1906-1907. évről. Klein és Ludwig Könyvnyomdája Miskolc 1909. stb. Herman Ottó Múzeum: Helytörténeti adattár 53.2760 1. Emléklapok a Miskolci Polgári Egylet 50. évfordulójára stb.