Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Hőgye István: Közművelési tevékenység a zempléni levéltárban 1815-től napjainkig

helyezték el, áthozván a Dókus kastélyból és megnyitván átrendezetten a köz számára. Ez új feladatot, lehetőséget jelentett a levéltárba látogató, de kutató számára is, amikor a tárgyi anyagok megtekintése mellett a korszak írásos dokumentumait is használhatta. A Dókus hagyaték később jelentős adományokkal gyarapodott, gazdagodott, a levéltár is hozzáadta korábban itt őrzött numizmatikai gyűjteményét, fegyver és az ide összehordott más néprajzi, régészeti anyagát, szép, régi pecsétnyomóit. A múzeumi részt kezdetben Visegrádi János volt piarista tanár kezelte és közben a levéltárnak is dolgozott, számos publikációt jelentetett meg. Az 1930-as években Meczner Tibor levéltárnok több alkalmi kiállítást is szervezett, 1931-ben, Kazinczy halálának centenáriumi évében pedig a Kazinczy kutatók zarándok helyévé lett a levéltár. A kiegyezés után, majd az ezer éves ünneplések idején szokás lett, hogy a nagy szakfolyóiratok és országos, nagy vállalkozású kiadványok szerkesztőségei felkérték a levéltárosokat szakcikkek írására. A zempléni levéltárosok élen jártak e területen is, hiszen Dongó, Bodeczky Ede, Visegrádi, Meczner közléseivel gyakran szerepel a folyóiratokban, kötetek fejezetei, összeállítói között. A levéltári vendégkönyvek tanúságai szerint a 20. században a levéltárnak több országos hírű rendezvénye is volt. A Rákóczi-hamvak hazahozatala és Kassára szállítása ünnepségei idején a levéltár is szép kiállítással emlékezett a vezérlő nagy fejedelemre, amikor Thaly Kálmán vezetésével a legkiválóbb Rákóczi kutatók jártak a levéltárban a különös értékű forrásanyag feltérképezésére, megtekintésére, publikálására. 1909-ben a Kazinczy Kör nagyszabású emlékünnepséget rendezett Széphalmon, Sátoraljaújhelyen, bevonva a nagy munkába a levéltárat is, ahol Kazinczy élete utolsó 16 évét töltötte. A levéltárban őrzött tárgyi emlékek, Kazinczy asztala, széke, arcképe, sokszáz kézírása alkalmat adott az első, majd szinte állandó kiállításra, a Kazinczy-kultusz felelevenítésére és ápolására. Ekkor a korszak legismertebb Kazinczy kutatója Négyesy László akadémikus, egyetemi tanár vezetésével emlékülést is szervezett a levéltár és olyan hírességek tértek be a levéltár és kiállításának megtekintésére, mint Meczner Gyula főispánnal az élen a teljes megyei tisztikar, az Akadémia, a Kisfaludy és Petőfi Társaság küldöttségei, írók, történészek, levéltárnokok, politikusok, közéleti személyiségek. Ha lapozgatjuk a vendégkönyveket, a legkülönbözőbb hivatású, foglalkozású látogató bejegyzését olvashatjuk, tanároktól, mérnökök, jogászok, művészek, tudósok, munkások, egyházi főméltóságok, hivatali főhatalmasságok, miniszterek, államtitkárok, iskolás csoportok kézjegyét láthatjuk. A bejegyzésekről részleteket közlünk illusztrációként. Néhány híres vendég azonban többször is visszatért, pl. dr. Buza Barna író és miniszter, dr. Goldberger Izidor rabbi, író, Romhányi János nyitrai, Bilkei Gorzó Bertalan szatmári, Osváth Lajos nagyváradi, dr. Iványi Béla országos levéltárnok, az MTT titkára, az előző levéltárnokokhoz hasonlóan visszatérő vendég volt dr. Hodinka Antal, Pettkó Béla, Harsányi István, Gerőcz Kálmán, történetírók.