Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Rózsa György: Abaúj vármegye szabadmúvelődésének történeti vázlata

vetélek. A gönci járás tanítói körének összejövetelén 1946. november 15-én Göncön elhangzott beszédében Komorowitz Béla megyei felügyelő így fogalma­zott: „A szabadművelődés megindításának itt van a tizenkettedik órája. A ma­gyarság érdeke az összefogás, a munka és az újjáépítés. A magyar nép érdeké­ben minden áldozatot meg kell hozni. A szabadművelődésnek kényszermen­tesnek kell lenni. Mindenki ott és úgy művelődik, ahogy akar. Semmiféle pressziónak helye nincs." 15 Sokszor több naposak voltak az értekezletek, hely­ben lakással. Az esetek nagy részében a járási székhelyen tartott összejövetele­ken szó esett az adott terület és időszak legégetőbb gondjairól. Ilyen értekezle­tet tartottak 1948. október 7-9-ig Abaújszántón. Hallgatóinak száma 112, ve­gyesen nők és férfiak. Kötelező témák voltak megadva a külsős előadóknak, a témák mellé ajánlott forrásműveket mellékelve. Érezve már az országos politi­ka kihatását az utasításokban, az alábbi témákat kellett feltétlenül érinteniük az előadóknak. A parasztegység kérdése a Parasztszövetség feloszlásával és az UFOSZ és a NÉKOSZ egyesítésével előálló új helyzetben; Kulák-kérdés, Mun­kás-paraszt együttműködés, a Függetlenségi Front szellemi előkészítése, a kül­politikai helyzetkép. 16 Ügyvezetői szaktanfolyamokon is bővíthették ismereteiket a községi ügyvezetők. Az első, nyáron megrendezett, egyhetes turnusokban lebonyolított tanfolyam helyszíne 1947-ben az abaújszántói gazdasági iskola volt. Borsodból, Zemplénből és a minisztériumból érkeztek vendégelőadók. Abaúj megfelelő előadók hiányában a kiváló szabadművelődési hagyományokkal bíró nagyhírű sárospataki Református Kollégiumból is hívott vendégeket. Részt vett a ren­dezvényen dr. Szabó Ernő főiskolai tanár, dr. Maller Sándor gimnáziumi tanár, Barsi Ernő zenetanár és dr. Ruttkay György jogakadémiai tanár is. Két csoport­ban 77 hallgató és 14—14 meghívott előadó vett részt a tanfolyamon. A két hét során 24—24 előadás hangzott el, és 3-3 művészeti bemutató. Tanulmányi anyaga a tanfolyamnak a következő volt: társadalomtudományi ismeretek, tör­ténelmi ismeretek, irodalmi ismeretek, zenei ismeretek, vármegyei kulturális és gazdasági kérdések, a szabadművelődési munka szervezése és adminisztratív kérdései. 17 Ankét formájában is szerveztek tanácskozásokat a megyében. 1948 ápri­lisában hetente három alkalommal hangzott el előadás a szabadművelődési ankét keretében. A rendezvény alcíme: Abaúj vármegye gazdasági és kulturális jövőjének a munkálása. Témájában szerteágazó kérdéseket ölelt fel a nyolc este. Példákkal bemutatva az elhangzott előadásokat: A magyar demokrácia politi­kája és annak központi kérdése a 3 éves terv, - előadó Szabó József, az MKP vármegyei titkára; Vármegyénk mezőgazdálkodása; Vármegyénk szőlőter­mesztése; Vármegyénk szövetkezeti ügye; Parasztkérdés; Vármegyénk ifjúsága

Next

/
Thumbnails
Contents