Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Rózsa György: Abaúj vármegye szabadmúvelődésének történeti vázlata

még 1948 márciusában is csak 31-ben található villanyvilágítás 10 Ehhez járult még a háború által okozott pusztítás és az újjáépítés éveinek súlyos pénzhiánya, ami hatványozottan mutatkozott meg a művelődés terén. Napi és hetilap a megyében nem jelent meg, csupán a rendelkezéseket közlő hivatalos lap. Vármegyei szinten a kerületi Szabadművelődési Tanács - a tankerületben legelőször - 1946. május 15-én alakult meg harminckét fővel. Elnökévé Szőnyi Sándor tankerületi főigazgatót választották. Tagja hivatalából kifolyólag nyolc személy, az alispán (az állás betöltetlen a kérdéses időpontban), a tiszti főorvos (dr. Puskás Elemér), a tankerületi főigazgató (személye megegyezik az elnök személyével), a tanfelügyelő (dr. Nemes János), a gazdasági felügyelő (dr. Váczy Dezső), az ipari felügyelő (Csákó Ernő), a háziipari felügyelő (az állás betöltetlen) és a szociális felügyelő (dr. Simák Tamás). A pártok, az egyházak és a különböző szervezetek (pl. Magyar Pedagógusok Szakszervezete, Magyar Paraszt Szövetség, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége) részéről tizennégy delegált személy volt érintett. Ezt egészítették ki a választás alapján bekerült személyek és a megyében működő egyesületek küldöttei, akik az alakuló ülésen még nem vettek részt.

11 Községi szinten a szabadművelődési tanácsok a 70/1946. ME. számú rendelet kiadását követően kezdtek megalakulni, 1946 februárjától. Megyei szinten ugyanazt a Komorowitz Bélát bízta meg a minisztérium a hivatal irányításával, aki 1926-tól a vármegye népművelésének az élén állt. A kezdeti időszak legfontosabb feladata a munka megindításához a kultúrházak, kastélyok és népkönyvtárak állapotának a felmérése. Több kastély igénybevétele megtörtént a megfelelő felmérések megtétele után. A kékedi, a vilmányi, a pusztaradványi, a boldogkőváraljai, az alsóvadászi és a felsővadászi kastélyokat használta a helyi szabadművelődési tanács kulturális célokra. A tornanádaskai Hadik kastély megrongált állapota, túlzott nagysága és a közlekedésből való kiesése miatt nem lett népfőiskolai célokra felhasználva. A kultúrházak között sok volt a háborúban megrongált vagy teljesen elpusztult épület. Felújításukra, új építésére országosan is kevés helyen volt fedezet. Egy 1948-ban végzett felmérés szerint a megye 15 községéből l-ben van használható kultúrház. 3 kultúrteremről tudunk, a nem használható kultúrházak száma pedig 5. Egyéb épületek is szolgáltak hasonló célokat. Legtöbbször az iskola adott otthont a szabadművelődési rendezvényeknek, de ez sem volt használható télen, ha nem volt világítás, vagy kellő mennyiségű petróleum, esetleg tűzifa. Több esetben kellett lemondani a különböző ajánlott előadásokat az anyagiak és a tüzelő hiányára való hivatkozással. Az újonnan megválasztott helyi szabadművelődési ügyvezetők személyükben gyakran azonosak voltak a korábbi községi népművelés vezetőivel. Leggyakrabban a különböző felekezetű egyházi iskolák igazgatói és tanítói vállalták az ezzel járó munkát, de lelkészeket is találunk az ügyvezetők sorában. 'B.-A.-Z. m. Lt. XXJV-508. 466/1948. SzMH. i. B.-A.-Z. m. Lt. XXIV-508. 425/1948. SzMH. i.