Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Rózsa György: Abaúj vármegye szabadmúvelődésének történeti vázlata

és társadalmi szervek munkájáról, valamint a hivatalos sorozat egészítették ki tartalmát."

4 1948-ban foly amatosan növekedett meg a lapban a marxista szemléletű írások aránya. Az Abaúj-Torna megyei szabadművelödés részletesebb ismertetése előtt vázlatszerűen érdemes áttekinteni a szabadművelődés munkáját jellemző alkalmakat és eszközöket: A szabadművelödés alkalmai: előadás, előadássorozat, tanfolyam, szabadiskola, szabadszínjátszás, közös színházlátogatás, kiállítás és múzeumlátogatás, kirándulás, város és falujárás, A szabadművelödés eszközei: könyvtár, olvasókör, kultúrház, mozi, falumúzeum, kultúrautó, előadó együttes, ünnepély; műsoros est; hangverseny; mesedélután; falunap, kultúrnap; élőújság. folyóiratok; rádió, hanglemez; vetítőgép, keskenyfilm; néprajzi gyűjtemény; bábjáték; énekkar zenekar. A felsorolás nem teljes, csupán érzékelteti az alkalmak és az eszközök gazdagságát, amit az egyes helyi viszonyok figyelembevételével tudtak kihasználni. II. Az iskolán kívüli nevelés Abaújban, mint a szabadművelődés előzménye A trianoni békeparancs következtében Abaúj-Torna megye területét az újonnan meghúzott határ kettészelte. A területmódosítással a megye nemcsak összterületének felét, hanem a történelmi megyeszékhelyt, a vármegye egyetlen városát, Kassát is elvesztette. Az új megyeszékhelynek kinevezett Szikszó csupán lakosainak számával emelkedett ki valamelyest a többi abaúji község közül. Sem felsőfokú, sem pedig középfokú oktatási intézménye nem volt. Az Önállóságát ugyan megtartó, de városnélküli Abaújban kellett az országos helyzetnek megfelelően megszervezni az iskolán kívüli népművelési bizottságokat. A megye népművelésének történelmi gyökerei egészen 1889-ig húzódnak vissza, amikoris megalakították az Abaúj-Torna vármegyei és a Kassai Közművelődési Egyesületet. Különböző ismeretterjesztő előadások már a század elején folytak csaknem minden községben. Az 1922-ben felállított vármegyei Népművelési Bizottság elnökéül Szent-lmrey Pál alispánt választja, ügyvezető elnökül pedig Takács Béla királyi tanfelügyelőt. Népművelési titkárként dr. Bocsánszky Lukács, később Hullin Antal királyi segédtanfelügyelő szerepeltek. A ^Szathmáry i. m. 20.