Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Pók Judit: A szőlőművelés és borkereskedelem szabályozása a Hegyalján 1770-1850 között (Körlevelek és dobolási könyvek alapján)

zel megakadályozni ezt a hitelrontást. Ha az elkövetőt elfogják, borát és hordóit is elkobozzák.

29 1819 novemberében az ellen a rossz szokás ellen tesznek közzé körlevelet, mely szerint a helybeli bodnárok akadályozzák a más vidékről érkező mestereket a munkavégzésben. A vármegye megengedi az idegeneknek is, hogy szabadon folytassák mesterségüket, nem titkolva célját, hogy az árakban letörje a hegyaljaiak monopóliumát.

30 A borkereskedelemről A bor kocsmai kiméréséről számos hirdetményt tesznek közzé, ezekből nyomon követhetők az italfogyasztás, a szórakozás szokásai, az árváltozások. Olaszliszkán 1790-ben a bor iccénkénti árusítása ellen lépnek fel, mert ez a gazdagabb polgároknak válik csak javára, a közösségnek pedig nem, sőt csak a kocsmák számát szaporítja. Arra inti a bíró a polgárokat, hogy inkább az urbárium szerint, kisebb porciókban mérjék az italt.

31 A kocsmákban 1791-ben este 9 óráig lehet tartózkodni, hegedültetni pedig egyáltalán nem szabad, mert ebből gyakran támad verekedés. A hegedűszót szüret ideje alatt is tiltják. Istentisztelet előtt a kocsmákban táncolni szintén nem szabad, a mulatást vasárnap csak a két mise után engedik meg. A kocsmárosok 4 forinton felül hitelt nem adhatnak, azért, hogy a nép adóját tudja megfizetni, és ne a kocsmába hordja tartozását.

32 A nagytételben történő eladásnál közvetítő személyek, úgynevezett factorok működnek közre, akik középső láncszemek a termelő és kereskedő között. 1835-ben az addig kialakult és szokásban lévő feladataikat, kötelességüket, díjazásukat összefoglalják és egységesítik. A rendszabást valamennyi hegyaljai településen kihirdetik. A factorokat minden hegyaljai helység maga választja, melyről a nemesek hadnagya az uraságokkal, a bírák az adófizetőkkel értekeznek. A kiválasztásra a városokban 15, a falvakban 9 személyt bíznak meg a bortermesztők közül a polgárok. A választás módjáról minden helység maga dönt. A jelentkezők folyamodványaikat Simon-Juda napjáig (okt. 28.) nyújthatják be, amikor is a város vagy falu gyűlésében dönt a fent említett 15 vagy 9 személy róluk. Factorok nem lehetnek olyanok, akik „ . . . erköltsi viseletekben ösmeretlenek vagy tsalárdságaikról kétséges erköltsi viseletűek, kik magok is borral kereskednek vagy kereskedni szándékoznak, bérbeli szegődéssel le kötelezettek és uraság borainak fel vigyázói . . ,"

33 Ezen túlmenően minden személy- és valláskülönbség nélkül bárki megválasztható. zy

TáUya. Körlevelek, 1819. okt. 21. ^Tállya. Körlevelek, 1819. nov. 3. 31

01aszliszka. Körlevelek, 1790. nov. 32

01aszliszka. Körlevelek, 1791. nov. 33

Tállya. Körlevelek, 1835. dec. 28.