Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Pók Judit: A szőlőművelés és borkereskedelem szabályozása a Hegyalján 1770-1850 között (Körlevelek és dobolási könyvek alapján)

A SZŐLŐMŰVELÉS ÉS BORKERESKEDELEM SZABÁLYOZÁSA A HEGYALJÁN 1770 ÉS 1850 KÖZÖTT (Körlevelek és dobolási könyvek alapján) PÓK JUDIT A körleveleket híradó, futó, áradó levélnek, kurrensnek is nevezték. Kihirdetésüket a dobolás előzményeként foghatjuk fel. Ez az irattípus Zemplén megye levéltárában is nagy számban fordul elő, nemcsak a megyei anyagban, hanem a hegyaljai mezővárosok levéltáraiban is. Mivel kihirdetni való mindig volt, már a legkorábbi képviselőtestületi jegyzőkönyvekben is találunk körleveleket, általában egy-egy közgyűlés vagy tanácsülés után, néha a kötet végén összegyűjtve. Körülbelül az 1700-as évek második felétől figyelhetjük meg, hogy különválasztják őket a többi irattól, ami azzal magyarázható, hogy a hirdetés végleges formát nyer, állandósul. 1790-ben a tokaji járás szolgabírája figyelmezteti a nótáriusokat, hogy a körleveleket kötelesek külön jegyzőkönyvbe írni, amelyeket később összefűznek vagy bekötnek.

1 A híradó levelek egy település számára kötelezően betartandó felsőbb és helyi rendelkezéseket tartalmaznak, hírt adnak különböző eseményekről. A templomok előtt és a piactéren hirdetik ki, 1809-ben már dobszóval hívják öszsze a lakosokat.

2 Kiadójukat tekintve megkülönböztethetünk helytartótanácsi vagy más kormányszervtől érkezett leiratokat, a megye, a járás és a település által kiadott körleveleket. Útvonaluk is meghatározott volt, például a tokaji és szerencsi járásban Liszka, Kisfalud, Keresztúr, Tokaj, Tarcal, Zombor, Mád, Tállya, Golop, Rátka és Ond. A tokaji járásban 3-4 nap alatt kell a körleveleknek a szolgabíróhoz viszaérkezniük, de a nótáriusok lustasága miatt sokszor 23 hétbe is beletelik. Ezért 1790 májusában Ocskay András elrendeli, hogy a kézhezvételnek még az óráját is tüntesse fel a jegyző, s hivatalból való letétellel, a bírákat pedig 12 pálca büntetéssel fenyegeti meg a híradó levelek hevertetése miatt.

3 A források Zemplén megye levéltárából, az V. (megyei városok és községek) fondból származnak, ^laszliszka. Körlevelek, 1809. Olaszliszka. Körlevelek, 1790. máj.