Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Udvari István-Viga Gyula: Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán

Besztercebányára és Selmecbányára szállították eladni. A várban a fiscalisnak is adtak egy embert, házi és mezei munkák elvégzésére. Hrochot lakosai így vallottak: „. . . a földesúr, Eszterházy herceg részére vadászatra járni, az erdőket, vizeket óvni, keríteni, az adóbeszedőkért eljárni, leveleket és pénzt hordani a herceg után Lévára, Pozsonyba és máshová. A véglesi várban egy hetest (= szolga) tartunk, egy éjjeli őrt fizetünk felében - tehát egy fél évre 25 magyar forintot. Ha a várban rabok vannak, kötelesek vagyunk azokat őrizni, ha valamelyik halálra lenne ítélva, kötelesek vagyunk a kivégző helyre elkísérni ... a várudvart tisztán tartani, ha bort hoznak a földesúrnak, férfiakat adunk, hogy kár ne keletkezzen". A fentiek mellett jobbágyi kötelesség volt a molnárok kisegítése és malmok karbantartása, vásárok idején fegyveres őr állítása, az építkezéseknél segédmunka biztosítása, s számos más, a helyi szokásjog által szabályozott tevékenység. Vásárok és vásározók A vásárok és piacok távolsága, az elérhető sokadalmak száma, az odavezető utak minősége alapvetően befolyásolta az egyes települések gazdasági lehetőségeit. A szerencsés fekvésű falvaknak szinte folyamatos kereskedésre nyílott alkalmuk, másokat viszont gazdasági alternatívák nélkül hagyott a vásárhelyektől való nagy távolságuk, a jó minőségű közlekedő utak hiánya. A termelő tevékenység térszerkezete és az ugyancsak táji adottságokhoz igazodó úthálózat egyaránt befolyásolták a vonzáskörzetek kialakulását, a táji kapcsolatok rendszerét. Ennek néhány jellemzőjéről informál bennünket a települések fassiója. Zólyom megye árucsere kapcsolatainak egyik jellemzője a lényegében tiszta vonzáskörzetek kialakulása. 107 település bevallása tartalmaz utalást a vársár- ill. piachelyre, s ezek többsége (78) csak egy vásárhelyet látogatott, két helyre járt vásárba 19 település népessége, 3 vásárt kereshetett fel 8 falu népe, s csupán l-l falu bevallása utalt négy vagy öt vásárhely látogatásának lehetőségére. A bányavárosok határozták meg - Turóc, Hont és Bars megyékhez hasonlóan - Zólyom vármegye vonzáskörzeteit is: a tiszta körzetek 70%-a a 18. században ezeket vallotta eladó- vagy vásárlóhelyének.

78 A zólyomi falvak bevallásaikban kilenc települést neveztek meg vásáros helyként, de szembetűnő, hogy ezek közül négy a vármegye határain kívül található. Ugyanakkor a zólyomi mezővárosokat bevallásaik szerint - Korponát leszámítva - nem látogatták. Még az évenkénti két vásárral bíró, fassiojában saját sokadalmait dicsérő Radványt sem nevezik meg vásáros helyként. Zólyom vármegye gazdasági központja Besztercebánya volt, amely - regionális szerepköre mellett - jelentős, a régión túlnyúló kereskedelmi szerepkörBácskai-Nagy i. m. 81.