Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA ACHIVISTICA - HŐGYE István: A török elleni felszabadító háború dokumentumai Zemplén vármegye levéltárában (1683-1699)

181. No. 21./ A megye összeírására más vidékről küldenek össze^ írót, hogy részrehajlás, visszaélés ne legyen. A zempléni Szirmay András és Munkácsy János Sáros megyébe mentek összeírni. /Fasc. 169. No. 1185./ 1697-ből megtalálhatók a dica* összeírások községenként. /Fasc. 169. No. 1279./ Külön összeírták a hegyaljai extraneusokat /Fasc. 183. No. 78-84./ Nagyon sok magános tett panaszt a tévesen kivetett dica miatt, közöttük is figyelmet érdemel a tokaji mesteremberek panaszai, /fasc. 180. No. 53./ Olaszliszka mezőváros földesura a Szepesi Káptalan védelmébe vette a lakosságot a nagy adóztatás ellen. /Fasc. 225. No. 414-417./ A földesurak is ha tehették megvédték jobbágyaikat, mint tette Szirmay András és Andrássy István monoki jobbágyait. /Fasc. 152. No. 186./ A vármegyék átirataikban szintén védelmükbe vették a megyéikben már adózókat és kérték a szomszédos megyéket, hogy tovább ne adóztassák az ilyen kettős birtokosokat. A mindennapi életre, az apró-cseprő, de jellemző kordokumentumok szintén nagy számban találhatók.Jellemzőbbek a limitációk, vagyonleltárak, vásározó panaszok, hidak, révek forgalmai, vámok, természeti csapások leírásai, szüreti költségek, magánosok bevételei, kiadásainak elszámolása, személyes torzsalkodások. Érdekes adat, hogy ilyen körülmények között is I. József esküvőjére 1699-ben a vármegye 870 Ft-ot adott nászajándékként "... emberség, udvariasság és országunk régi szokása azt hozza magával, illendő ajándékkal az Felséges Személyekhez Nemes Vármegye kimutassa maga engedelmességét." /Fasc. 150. No. 48./ Vallási vitákra, a református papok iskolák védelmére, a különféle rendházak működésére szintén hasznos adatok vannak. /Fasc. 192. No. 123. Fasc. 209. No. 135-143. Fasc. 210. No. 239-241./ A korszaknak legáltalánosabb képét, főbb gondjait, sérelmeit foglalták össze egy száz pontos jegyzéken, amely a teljes országos helyzetet tükrözi. Keltezés nélküli, de abból ítélve, hogy már felsorolja Caraffa kegyetlenkedéseit is 1690 táján készülhetett. A németek, idegenek elleni sérelmek ezek, melynek kisebb része általános német-gyűlölet-