Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA ACHIVISTICA - HŐGYE István: A török elleni felszabadító háború dokumentumai Zemplén vármegye levéltárában (1683-1699)

HŐGYE ISTVÁN A török elleni felszabadító háború dokumentumai Zemplén vármegye levéltárában (1683-1699) Zemplén vármegye politikai súlyánál fogva e korszakban is jelentős helyet foglalt el a megyék sorában. Ütközőpont a királyi Magyarország, Erdély és a török hódoltság között. Eger, Ónod és Szendrő török kézre kerülése után a megye déli részei a Harangod-vidék és a Dél-Hegyalja gyakori török zaklatásnak, rablótámadásnak vannak kitéve. A török háborúk növelték meg Szerencs, Tokaj, Regéc, Sárospatak várainak hadászati fontosságát, de az itt szolgáló és állomásozó katonaság élelmezése, ellátása igen nagy terheket rótt a lakosságra. A levéltárban őrzött több mint száz Wesselényi levél bizonyítja, hogy a rakamazi táborban összesereglettek ellátására újra és újra élelmiszereket, lisztet, kenyeret, zabot, szénát sürget és követelt a török ellen készülő sereg vezére. Az I. Rákóczi Ferenc összeesküvésének leleplezése után, mikor kényszerűségből a Rákóczi várakat német katonaság szállta meg, nemcsak a gazdasági nehézségek, rosszabb ellátás, a helyi kapitányok önkényeskedései fokozták a lakossági ellenállást. A törökök bécsi veresége után gyakoribbak lettek a Hegyalja elleni támadásaik, egészen Tállya, Tolcsva vidékéig raboltak, fosztogattak. A bírókhoz küldött parancsaikban behódolásra, adófizetésre kötelezték a hódoltsági területhez addig nem tartozott helységek, mezővárosok lakosságát. Ez az állandó zaklatás még Buda visszavétele után is folytatódott, hiszen a Hegyalja déli peremén Szerencs, Mezőzombor, Tarcal, Tokaj vonalán visszavonuló seregek útját a teljes pusztítás jelezte. Nem hogy enyhítést nem hozott a törököt üldöző keresztény csapatok megjelenése, de még nehezebb terheket, elviselhetetlen szenvedéseket jelentett a lakosságnak. A beszállásolt és az átvonuló idegen csapatok, a tokaji, kas-