Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)
STUDIA HISTORICA - KOVÁTS Dénesné: Zemplén vármegye az 1905. évi nemzeti ellenállásban
paizsainkat s ezzel lemostuk az 1823. évben a vármegye tisztikarát az által ért szégyent, hogy a királyi biztosnak a vármegye ellenzése daczára behódoltak." 4 "' Meczner Béla vármegyei bizottsági tag olyan lelkes beszédben méltatta Zemplén vármegye és tisztviselőinek érdemét a nemzeti ellenállásban, hogy jegyzőkönyvbe vették az egészet az utókor részére örök emlékezetül: "...Zemplén vármegye a nemzeti küzdelemben a legelsők között állott. S a múlt évi június hó 21-iki országgyűlési határozatnak, valamint a szövetkezett ellenzék vezér bizottsági szózatának a szó legnemesebb értelmében tett eleget. S midőn a legutolsó béketárgyalások sikertelenek lettek, a vármegyék csaknem összes tisztviselői kara leszerelt, csakis öt vármegye volt, s köztük elsősorban Zemplén vármegye, amely hűséggel és lelkesedéssel kitartott a nemzeti küzdelem mellett. Mi Zemplén megyeiek és Zemplén vármegye alkotmányvédő bizottsága, mindannyian egytől egyig megfeleltünk nemes feladatunknak. De mi volt a mi áldozatunk a megyei tisztviselők áldozatkészségével szemben? Zemplén vármegye tisztviselői kara, ma példányképe a többi vármegyének az országban, ők feláldozták anyagi jólétüket, feláldozták nyugdíjukat és jövő előmenetelüket, s neki mentek egy bizonytalan jövő elé, oda dobták családjukat a jövő kétségeinek s lehet mondani a biztos nyomornak. Illesszük fejükre szeretett tisztviselőinknek a nemzeti küzdelemben teljesített hazafias működésükért a hála, az elismerés, a szeretet hervadhatatlan babér koszorúját." 46 A törvényhatósági bizottság elhatározta a nemzeti küzdelem történetének megírását és e célból Dókus Gyula elnöklete alatt bizottságot alakított, melynek tagjai Matolai Etele, Meczner Béla, Kincsessy Péter, dr. Székely Albert, Fejes István, Nagy Barnabás, Miklóssy István és Bernáth Aladár voltak. Ennek a bizottságnak a jelentését használta fel Horváth József "Az 1905/6. évi vármegyei ellenállás története" című munkájának a Zemplén megyére vonatkozó fejezetben (Bp. 1907. 439-453.0.). A nemzeti ellenállásban példás hazafisággal és önfeláldozással kötelességüket teljesítő tisztviselőknek az 1906. évet kétszeresen számították be szolgálati idejükbe. 4 " 7 A törvényha-
