Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA HISTORICA - KOVÁTS Dénesné: Zemplén vármegye az 1905. évi nemzeti ellenállásban

Nov. 28-án Dókus Gyula ellen vádat emeltek hivatali hatalom­mal való visszaélés címén. A tárgyalás óriási érdeklődés mellett, nyilvánosan folyt le és azzal végződött, hogy a dr. Szirmay István tiszti főügyész által előadott védőbeszéd után felmentet­32 ték öt. A százas bizottság javaslatára a vármegye megtagadta a főispán mellékjárandóságainak biztosítását. Az 1886. XXI.t.c. 58.§-ra hivatkozva, mely szerint a főispánok mellékjárandóságairól nem a vármegye tartozik gondoskodni, Pallavicini Alfrédnek és titkárá­nak nem adták át a főispáni helyiségeket, nem biztosítottak fű­tést, világítást, irodaszereket, személyzetet. 33 A főispáni la­kást lezáratták. A vármegye eddig szabad akaratából engedett át a főispánoknak lakást a saját helyiségeiből, ezért tiltakozott az ellen, hogy ez a joga kötelességgé legyen. A magántulajdon megsértésének tekintette, hogy a kormány a vármegyék feletti felügyeleti jogát odáig terjeszthesse ki, hogy rendelkezzék a vármegye tulajdonát képező javak felett. 34 Kristóffy József belügyminiszter az ellenálló vármegyék, így Zemplén megye állami javadalmazásának folyósítását december 1­től beszüntette mert megtagadták annak a rendeletnek a végre­hajtását, melyben az ellenállásra vonatkozó vármegyei határoza­tokat megsemmisítette. A törvényhatósági bizottság a miniszteri rendeletben olyan erőszakos és nyílt törvénysértést látott, amely a vármegyei alkalmazottak törvényben biztosított állandó illetményeit a kormány tetszésétől függő, így bizonytalan ado­mánnyá sülyesztette. Az 1883. évi XV.t.c. rendelkezései szerint a törvényhatóságok közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadá­sait - a törvényhatóság saját jövedelmei mellett - az állam­pénztárból kellett fedezni és évi költségvetési keretből havi részletekben előzetesen folyósítani. Tehát az állami javadal­mazás minden vármegye törvényben biztosított állandó követelése volt, amelyet az állami költségvetésben évről-évre meg kellett állapítani. A rendelet ellen a törvény-hatósági bizottság a kép­viselőházhoz fordult panasszal és kérte hatályon kívül helyezé­sét. Egyben azonnal hozzálátott az ellenállási alap megterem­téséhez. Felszólította a vármegye adózó polgárait, hogy állami

Next

/
Thumbnails
Contents