Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA HISTORICA - KOVÁTS Dénesné: Zemplén vármegye az 1905. évi nemzeti ellenállásban

A Fejérváry-kormány az országgyűlést december 19-ig elnapolta, ebből a vármegye biztosan tudta, hogy előbb-utóbb erőszakos intéz kedések lépnek életbe. Ezért már előre kijelentette a törvényhatósági bizottság, hogy azt az egyént, aki Zemplén vármegye főispáni hivatalát elvállalja a haza és szabadság ellenéségének nyilvánítja és be nem fogadja. Hivatalba való beiktatását megtagadja, a vármegye összes tisztviselőit, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetét, a községi elöljáróságokat a vele való mindennemű hivatalos érintkezéstől eltiltja. A vármegye alispánját szintén utasította, hogy a főispán be nem iktatása végett közgyűlést hívjon össze, a főispáni hivatal helyiségeit, a vármegyeháza nagy és kis termét pecsételtesse le, a kulcsokat pedig helyezze letétbe. Minden hivatalnoknak megtiltotta a törvényhatóság, hogy a felfüggesztett tisztviselők helyettesítését elvállalja, s az ilyen viselkedést a haza elleni bűntettnek és becstelenségnek bélyegezte. Elrendelte, hogy ha ilyen emberek mégis akadnának a vármegye jegyzőkönyvébe örök szégyenletes emlékezetül jegyezzék be nevüket, és soha semmilyen vármegyei állásra ne lehessen je2 6 lölni és választani őket. Az év végére az ellenállás vesztett lendületéből, hevességéből, egyre inkább megmutatkozott a vármegyei önkormányzat tehetetlensége és hiányossága. Dokus Gyula alispán a törvényhatósági bizottság 1905. december 29-i rendes évnegyedes közgyűlésén tartott beszédében a következőket mondta ezzel kapcsolatban: "... Egy tapasztalati tényre azonban rá kell mutatnom, hogy azt jól emlékezetünkbe vésve, akkor midőn a törvényhozás munkáját ismét felveheti, orvosolni igyekezzünk: ez pedig nem más mint az, hogy a törvényhatóságoknak ma törvényesen biztosított önkormányzati joga nincs. Az 1848. évi XVI.t.cz. a megyei szerkezetről, mint a magyar hon és kapcsolt részek alkotmányossága védbástyáiról csak ideiglenesen intézkedett, a később nagy számban hozott törvényeink közül csak az 1870. évi XLII.t.cz. és az 1886. évi XXI. t.cz. tárgyalja a törvényhatóságok rendezését, mind a kettő figyelmen kívül hagyta azonban az önkormányzat biztosítékait és a tisztviselők szolgálati szabályzatát. Az előbbi törvény 16. §-a az állam veszélyeztetett érdekei miatt azonnali végrehajtását a