Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - LÁCZAY Magdolna: A Patay család egy inventárium tükrében

lásd: Láczay: A szabolcsi nemesség rétegződése 1797-ben. Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetirás I-II. Nyíregyháza 1979. 10. Patay levéltár 11. Inventáriumok és végrendeletek alapján rekonstruált otthonokat főleg újabban kutatnak a történészek és a néprajzosok . Hasonló témájú Benda Gyula: Egy Zala megyei köznemesi gazdaság és család a XVIII. század közepén /Parraghy László hagyatéka/, amelyet kéziratban rendelkezésemre bocsátott, a már említett Rákos István tanulmánya. Vörös Károly: Egy győri nemes könyvtára a forradalom előtt. Magyar Könyvszemle, 1955. 1-2. sz. 72-87. old. D. Askercz Éva: Polgári otthonok a 17-18. századi Sopronban Arrabona, 1976. 89113. old. 12. SzSzMLt. IV. A. 7/a. 1. kötet. Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720-21., Bp. 1896. 13. Bél Mátyás Szabolcsról készített munkája Balogh István fordításában megjelent a Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás I11. kötetében. Bájra vonatkozó rész. 23, 34 old. 14. Borovszky: Szabolcs vármegye. 12-13. old. A kastély építésének adatait nem találtuk meg. Azt azonban bizonyosan tudjuk, hogy az építésben részt vett Tornyosi Tamás, aki a' Révai Nagy Lexikona szerint 1732-ben halt meg Kassán. Az inventárium alapján a kastély alaprajza többé-kevésbé rekonstruálható. A jelenleg termelőszövetkezeti központi irodaként és lerakatként funkcionáló kastélyt éppen renoválták, amikor megvizsgáltam. A falu felé néző mostani fő front megegyezik a Borovszky monográfiában lévő képpel, ám a vakolat alatti téglák és az inventárium szerint ez éppen az egykori hátsó rész; az első ambitusnak kilenc ívét lehetett megszámolni; ez a vizesárok felőli oldalra esik, ahol a bástyák is kiugranak. Nem kétséges az sem, hogy a szép lépcsősort jóval később építették; a belső alaprajz rekonstruálása művészettörténész feladata lehet. A szobák, termek ma is eredeti állapotukban vannak; a