Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - TAKÁCS Péter-UDVARI István: Paraszti vallomások a 18. századi Zemplén vármegyéből (mutatvány egy forrástípusból)

dőt által. Az gyalog szeresek két kézi munkájokkal annyi napokat szolgálnak. Az őrőkős jobbágyok Szolgálattyának bizonyos rendi és száma nincsen. IV. Haszonvételei: Ezen helységnek Határa három nyomásokra vagyon elosztva, mellynek minden része meg termi az tiszta Búzát, Rost. Az Rozs alá kéczer, az búza alá háromszor szántani szoktak. Meg termi azon kívül az Tavasz Búzát, Árpát, Zabot és az Kölest, mellyek alá egyszer szántanak. Az Réttyén, az mely fű terem, abbúl hasznos Szénát szoktak készíteni, és ha jó tilalom volna, Sarjút is lehetne kaszálni. Vagyon ezen Helységnek elégedendő marha legelő mezeje minden féle Marháknak tartására. Nem kűlőmben alkalmatos itató vize az itten alá folyó Hernád vizében . Ezen Helység nagy ország úttyában lévén, mind itten helyben vagyon mógya az pénznek keresésében, mind Miskólcz Várossában, az melly más fél órányi földet tészen, és az hol minden héten két nap héti vásárok szoktak esni. Amiek terem hasznosan eladhattyák. * Ugyan Miskólczon, Szikszón, és az hegyallyai közel lévő városokban essni szokot vásárokban Marhájoknak és egyébb javaiknak eladásában vagyon jó módgyok. Egész nyáron által az Miskólczi, Szikszai és hegy allyai szöllöknek mívelésébűl pénzt hasznosan kereshetnek. Berek fája az az kűlöm kűlömféle gallyakbúi és Tövisekbűi álló tűzi fája vagyon ezen hellységnek. Ezen hellységnek Lakossai Király vagyis Pap dézmát nem fizetnek. Vagyon az földes Uraságtúl meg engedve Szent Mihály naptúl fogvást Új esztendő napig az helységnek Közönséges hasznára az Korcsma. Egy avagy fél órányi főidre vannak vízi Malmok. Szokot az helység maga Közönséges szükségére hol 10-12 szekér szénát gyűjteni maga réttyén. Zabot is az földes Uraság