Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - TAKÁCS Péter-UDVARI István: Paraszti vallomások a 18. századi Zemplén vármegyéből (mutatvány egy forrástípusból)

e munkák tartanak, de az uraság a mieinket bőven táplálja. Szénahordáskor szintén két szekeret adtunk. IV. Haszonvételeink: 1. A határ három mezőre van osztva, trágyázás után a búza és árpa két évben megterem, harmadévben rozs, egy év után pedig zab. A földet két jószággal szánthatjuk, de egy mező minden évben hever. 2. A réteket, ha jól vigyáznánk rájuk, kétszer lehetne kaszálni, ha a falunak elegendő legelője lenne. Az hkrök és más jószágok etetésére szénánk azonban nagyon jó van. 3. Mindenünket ami csak van, félóra útra lévő Homonnára vihetjük, és jól eladhatjuk. 4. Az egészséges víz a falu mellett folyik el, ezért a jószágot megfelelőképpen tudjuk itatni. 5. Tűzifánk elegendő vagyon s nagyon közel. Sajút szükségletére tölgyerdője van a falunak, épületfát az urasági erdőből engedéllyel hozhatunk. 6. Sóvárról sót szállíthatnánk Homonnára, de mivel az út mellett van a falu, és a kereskedők Lengyelországból ide jönnek tokaji borért, inkább velük egyezkedünk, s a bort Lengyelországba szállítjuk, s így keresünk pénzt. 7. Szőlőmunkára szintén üjhelyre mehetünk, ami egy napi járóföldre van. 8. Mészkő van a határunkban, így meszet is égethetünk. 9. Bővizű kenderáztatónk van. 10. Malmok a faluban is, de más határokban is közel vannak. Károk : 1. A mező két része, amelyek az emelkedőkön vannak, rosszabbak, a harmadik rész pedig, amelyik jobb lenne, a víztől szenved kárt. 2. Szénánk kevés van, ha vásárolni akarunk, egy mérföldre kell menni érte. 3. Legelőnk nem nagy, még saját állatainknak is kevés. V. Mindegyik jobbágy ősszel és tavasszal is 10 pozsonyi mérőt vethet, a legelő kicsinysége miatt sarjút nem kaszálunk. VI. Ahogy fentebb írva van, mindegyik jobbágy két jószág-