Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA HISTORICA - HÖRCSIK Richárdné: A Sárospataki Irodalmi Kör rövid története (különös tekintettel a tankönyvkiadásra)

nálata kötelezővé tétetik." Mit felelhetett erre a Kör? A kezelő bizottság 1924. június 20-án tartott ülésén szomorúan megállapította: "... hogy ez a halálharangot jelenti az Irodalmi Kör felett."''

4 Majd az elnök röviden így értékelte a Kör fennállását: "Az a nemes felbuzdulás, mely 1873-ban megszüntetett Tanügyi Bizottság helyett Szinyei Gerzson buzgólkodása folytán létrehozta az Irodalmi Kört, amely magába foglalta a főiskola s a vele testvéries viszonyban lévő képzőintézet tanárait... ötven esztendő alatt 100-nál több nép- és középiskolai könyvet hozott létre s ezáltal dicsőséget és bizonyos suprematiát szerzett a többi egyházkerület felett és rányomta szellemének bélyegét, az Irodalmi Kör és a pataki főiskola az egyházkerület községeire s iskoláira." S végül keserűen állapítja meg: "...hogy a pataki iskola életfájáról a termő ágak (képző, bölcsészeti, jogi akadémia után) az Irodalmi Kör ötven éven át virágzó ágát is le kell törni... Ezek után nem maradt más hátra, miután a Kör a tankönyvkiadástól elesett, mint arról tárgyaljanak, mi legyen a Kör jövője. Az utolsó kezelőbizottsági ülés ezekkel a sorokkal fejeződött be: a Kör "továbbra is fennmarad, de célját most újból fogalmazza és tűzi ki: népszerű tudományos előadásokat fog tartani, vidékre kiszállásokat fog tenni, az iskola történetét népszerű formában megírja stb."''

6 Most igazolódtak be véglegesen Horváth Cyrill 10 évvel ezelőtt mondott szavai. A Kör nem tudta megújítani magát, mert nem volt, azaz nem maradt a tankönyvkiadáson kívül más érvényes programja. Ezzel megszűnt a Sárospataki Irodalmi Kör. Kétségtelen: a magyar protestantizmus életében a jövő útja az egységesítés volt! De milyen áron? Az adminisztratív intézkedéssel ugyan egységessé lett a magyar református tankönyvkiadás, de elvesztette korábbi színességét. Azt a különös, sajátos ízt, amit a Tiszáninnenen Patak (az Irodalmi Kör), a Dunántúlon Pápa vagy a Dunamelléken Kecskemét hozott, egyszerre megszüntette. A helyi szellemi erők kivonásával egyúttal a régiók, így Patak kulturális és irodalmi élete is szegényebb lett.