Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - TAKÁCS Péter-UDVARI István: Paraszti vallomások a 18. századi Zemplén vármegyéből (mutatvány egy forrástípusból)

Hozzátesszük még, hogy az úrbérrendezés során az okmányok szlovák nyelven is felküldhetők voltak a Helytartótanácshoz, tehát csakúgy mint német vagy magyar nyelven. Az egyéb nyelven /szlovén, román, rutén, szerb stb/ írott anyagokat is le kellett fordítani latin /esetleg magyar/ nyelvre. Az előbbiek jól érzékeltetik, hogy az úrbérrendezés folyamán a szlovák nyelv alkalmazási köre bővebb volt mint több más magyarországi nyelvé, megegyezett a német és magyar nyelvek jogkörével. Bár az un. kilenc kérdőpontra adott válaszokat az összeírok világosan, érthetően, népnyelven tartoztak lejegyezni és visszaolvasni a jobbágyoknak ill. képviselőiknek, a rutén /ukrán/ községekben e rendelkezést praktikus okok miatt nem tartották meg. A zempléni ukrán községek szlovák nyelvű nyomtatott tabellákat és urbáriumokat kaptak, az utóbbiakban a kézzel történt bejegyzések is szlovák nyelvűek. Az összeírok valamelyikének vagy a jegyzőnek a szlovák "írott" nyelv mellett feltétlenül ismernie kellett az ukrán népnyelvet is, mert különben megoldhatatlan lett volna a vallomások "kivétele" és hitelesíttetése. Az előbbiekben kifejtettek szemléltetésére, a forrástípussal való ismerkedés céljából ezúttal nyolc investigatiót, nyolc település paraszti vallomását közöljük: Csertész, Jablonka, űeszenő, Szerencs, Csernyő, Gesztely, Göröginye, Kudlócz. Az említett nyolc dokumentumból csak háromnak nyelve magyar, öt község investigatióját szlovák nyelvről fordította magyarra Udvari István. Ugyancsak ő transzlitterálta két község: Göröginye és Kudlócz szlovák nyelvű paraszti vallomásait. A vallomások előtt külön közöljük a központilag kiadott kilenc kérdés magyar változatát. (Szlovák nyelvű változatát ld. ZoLt. Loc. 105. N° 667; 29. jegyzet) I. Vagyon- é mostanság urbarioma ezen helységnek? ha vagyon, minemű az? mennyi időtül fogva hozattatott bé? II. Ha urbarioma nincsen, a' jobbágyi kötelességet teszik-é contractus szerint mind a' jobbágyok, mind a' zsellérek? mennyi ideje már annak, hogy ezen bevett szokás kezdődött?