Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - TAKÁCS Péter-UDVARI István: Paraszti vallomások a 18. századi Zemplén vármegyéből (mutatvány egy forrástípusból)

Az investigatiók, jobbágyi vallomások azonban nemcsak Pest megyében maradtak fenn. Részben a Magyar Országos Levéltár, részben a megyei levéltárak őrzik korabeli hitelesített példányaikat. Akik bepillantottak már ezekbe a vallomásokba, azokat nem kell meggyőzni e forrástípus hallatlan értékeiről. Egy időben - mintegy 6-8 éven belül - az úrbérrendezést lebonyolító biztosok az ország minden jobbágyközösségét megszólaltatták, hiteles vallomásaikat, amelyeket eskü alatt tettek a jobbágyok, zsellérek kilenc kérdőpontra válaszolva, a földesúrnak vagy megbízottjának is el kellett fogadnia, azok valóságtartalmáról bizonyságot kellett tennie. E többszörös biztosítás ellenére is lehetnek e vallomásoknak "elhallgatásai", hordozhatnak téves információkat, de az bizonyos, hogy sem korábban, sem későbben az ország egészére kiterjedő ilyen nagyszabású "szociográfiai" felmérés nem készült. Ezek a hallatlanul értékes vallomások bepillantást engednek a korabeli termelési feltételek alapjául szolgáló természeti viszonyokba, feltárják a falvak határának állapotát, a folyók, tavak, egyéb vizek közösségi hasznait, kárait, az erdők, cserjések, nádasok, mocsarak meglétét vagy hiányát, állapotát; olykor megnevezik az erdők faállományának fajtakénti összetételét is; tömören jellemzik a föld minőségét, minden esetben szólnak a határhasználati módozatokról, a nyomások számáról; a rétek, legelők állapotáról; a gyümölcsösök, szőlőskertek, egyéb veteményes kertek jelenlétéről vagy hiányáról; legtöbb esetben a jobbágyok termelvényeiről, az őszi és tavaszi fordulók veteményeiről; a jobbágyok gyűjtögető-, zsákmányoló szokásairól; számba veszik a száraz-, vízi- és szélmalmokat, olajütőket, szeszfőzőket, korcsmákat, a korcsmáltatási jog gyakorlását vagy tilalmát; rendre feltárják, hogy hol és milyen feltételek mellett értékesíthetik a jobbágyok termel vényeiket, állataikat, hol szerezhetik be a gazdálkodásukhoz, megélhetésükhöz szükséges létfontosságú cikkeket, szerszámokat, a faluhoz, településhez mely városok, vásárok vannak a legközelebb, milyen feltételekkel (vám-, rév, cédulapénz fizetése mellett, jő- vagy rossz utakon) juthatnak el e helyekre a lakosok. Kü-