Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - BLASKOVICS József: Az „orta Madzsar" (Orta Macar) és Erdély történetére vonatkozó török okiratok I. Rákóczi György fejedelem korából

melyhez Késmárkot és Eperjest csatolta. 5 . Lásd Evlija Cselebi, Kniha ciest c. könyvéről írta ismertetésemet a Historicky casopis 28. évf. 288-291. o.; Uzuncarsili, Osmanla Tarihi III, 1. 44, 445, 446. és 604. o. ; V. Kopcan, Zur historischen Abgrenzung der osmanischen Bezeichnung "Orta Macar", in: Asian and African Studies 17.

k. 83-93.0 , Bratislava 1981; Zd. Veselá, Quelgues chartes turques concernant la correspondance de la Porte, in: Archiv Orient. 29.

k. 547.0., Praha 1961. 6. Uzuncarsilli i.m. III, 2. 73, 128.

o. Ankara 1954 ; stb. 7. Laszky Jeromos (1496-1541) diplomata, lengyel nemes. 8. Acsády 39-69.0. ; ET I, 246.0. 9. Acsády 76-95.0. 10. Horvát származású bíboros érsek (1482-1551), Martinuzzi néven is ismert a történelmi irodalomban.' 11. EOE I, 77.0. 12. MHH XVI, 5.0. 13. ET I, 282.0. 14. Erdély (tör,Erdei) fejedelmeit törökül hákimnak (bíró) titulálták. 15. ET, I. 283.0. 16. Salamon 92.o. 17. ET I, 285.0. 18. ET I, 286.0.; EOE I, 77.0.; Lápták 16.

o. 19. Lipták 25.0. 20. MHH VIII, 228.0., s még Veres, Vol. 4, 104-106.o., valamint Tóth 27-28.0. 21. Acsády 589-602.o. 22. ET II, 82.0. 23. Acsády 604.o. 24. Bereg vármegye a Tisza jobbpartján a Latorca patak völgyében terült el. Legfőbb vára Munkács (ma Munkacsevo) volt. Lásd Lehoczky T., Bereg vármegye monográfiája I111. Ungvár 1881-82. 25. Ugocsa vármegye a Tisza felső folyásának mindkét partján terült el. Legnagyobb városa Nagyszöllős (ma Vinogradov).