Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

MONUMENTA HISTORICA - BLASKOVICS József: Az „orta Madzsar" (Orta Macar) és Erdély történetére vonatkozó török okiratok I. Rákóczi György fejedelem korából

magához hívatta. "Hol van a többi pénz", kérdezte tőle. Azt felelte, hogy Brassóban, de mivel hirtelen kellett jönnie, nem várhatta meg, amíg az egész összeg hiánytalanul összegyűlik. Futárt lehetne küldeni, hogy lóháton hozza el, mert szekéren sokkal hosszabb ideig tart az út. (X. levél.) A nagyvezír ezt a javaslatot nem találta jónak és kijelentette, hogy amíg az egész összeg nem lesz együtt, addig az adót nem fogadja el. Az erdélyi ötezer aranyon kívül hiányzik 6 2 még további 15 ezer arany, az ez évi esedékes erdélyi adó és 10 ezer arany Kassáért és a vármegyékért. (IX. levél.) Szalánczy 1647. február 26-án kelt levelében részletesen megírta Rákóczinak a veszélyes eseményeket, de Rákóczi még ekkor sem fizetett.^ Azt válaszolta Szalánczynak, hogy minden adóhátralékot megfizet, valamint ajándékokat is ad a szultán64 nak és a vezíreknek, de előbb adjanak ahdnámét. Végűi is Rákóczi meggondolta a dolgot és 15 ezer aranyat és ajándékokat küldött a Portára az 1645. évre esedékes erdélyi adó fejében. A nagyvezír nem volt megelégedve és sürgette a hátralékban levő erdélyi és kassai adó beküldését, mégpedig legkésőbb az ez évi ramazáni ünnepek kezdetéig. (1648. szeptember 19-ig. Vö. X. levél.) Amikor Rákóczi megkapta ezt a fermant, már súlyos beteg volt és 1648. október 11-én meghalt. Örökségül fiára hagyta portai adósságait: két évi erdélyi adót (30 ezer aranyat) és három évi adót Kassáért és a hét vármegyéért (szintén 30 ezer aranyat).