Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)
STUDIA HISTORICA - HÖRCSIK Richárdné: A Sárospataki Irodalmi Kör rövid története (különös tekintettel a tankönyvkiadásra)
szerencsésebb kettéválasztani a két világot és két lapot indítani? Ma már könnyű lenne ítélkezni. De látva az adott körülményeket, nyugodtan állíthatjuk, hogy a Kör nem tehetett egyebet. Mert az észak-magyarországi reformátusságnak nem volt sem napi, sem hetilapja. Ezt a hiányosságot igyekezett pótolni a Sárospataki Lapok. Ugyanakkor a protestáns tudományos élet egyik jelentős orgánumává kellett lennie, ellensúlyozva a debreceni Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokat vagy a Dunántúli Protestáns Lapokat. Ezt is vállalta a Sárospataki Lapok, és nem is rosszul. Hiszen például kivette részét a Ballagi-Filó teológiai vitából. De tucatszám sorakoznak benne a neveléstörténeti, pedagógiai témájú cikkek is. Végűi, amint a lap a nevében is hordozta, a város kollégiumának és az észak-magyarországi részek szellemi életének szerény iránymutatójává is vált. Mindent egybevéve, ha a Kör semmi mást sem végzett volna, csak e lap kiadását, akkor is betöltötte volna hivatását. Abban volt jelentős a Kör munkája, hogy a tudományt "eladhatóvá" tette az észak-magyarországi részek protestáns közönsége számára . A lap, szerkesztői és szerzői gárdájának köszönhetően a XIX. század második felében a pataki tanárok által képviselt teológiai liberalizmus jegyeit hordozta magán. Ez érződik már Mitrovics Gyula 1883-as szerkesztői visszatekintésében: "... keressük az igazságot legjobb lelkiismereti meggyőződésünk szerint, tanulmányaink alapján, egyházi és iskolai életünk javai és felvirágoztatására s a protestáns szabadság izmosífására, folyvást szemeink előtt tartva azon elvet, mely lapunkat életre hivta: "én azért jöttem, hogy tanúbizonyságot tegyek az igazságról." 3 "'" A kezdeti nehézségek után a lap anyagi vállalkozásnak sem volt utolsó, bár a századfordulón behajtatlan előfizetési gondokkal küzdött. A Kör tovább folytatta a nár hagyományosnak számító tankönyvkiadás szervezését. Az 1888-ban megújított alapszabályokba megnyugtatóan került bele a korábban annyira vitatott igény: "A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület népiskoláiban kizárólag az irodalmi kör czége alatt megjelent, vagy általa aján3 2 lott tankönyvek használhatók."
