Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA ACHIVISTICA - B. BALSAI Jolán: Iratvédelem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban

gok különböző hatásokra szétfuthatnak, átüthetnek a papír túloldalára. Kiváltóhatások: víz, savak, lúgok hatására válnak oldhatókká.

12 A RESTAURÁLANDÓ DOKUMENTUMOK KIVÁLASZTÁSA Legcélravezetőbb, ha a levéltáros és a restaurátor együtt választják ki a restaurálásra kerülő anyagot, így mindkettőjük szempontjai érvényesülhetnek. A kiválasztás főbb szempontjai: 1. A dokumentum történeti értéke, unikum volta teszi érdemessé azt a restaurálásra. Ezt elsősorban az adott részleg vezetője, vagy annak megbízottja dönti el. 2. A dokumentumot kiállításra kell előkészíteni. Lehetőleg ne kerüljön úgy kiállításra levéltári dokumentum, hogy azt előzetesen restaurátor ne lássa. Ugyanis a kiállítási körülmények nem ritkán sokkal kedvezőtlenebbek az irat számára, mint a kutatás menete (állandó és viszonylag erős fényhatás, fokozott porozódás stb/. 3. Fertőzöttségre utaló tünetek jelenléte esetén (penészgomba, rovar stb.) a dokumentumot el kell különíteni, lehetőleg külön helyiségbe át kell szállítani. 4. A rossz állapotban lévő dokumentumoknak meg kell akadályozni a további romlását: pl. ha iratoknál tintamarás következtében a betűk átmaródtak, könyvnél a lapok szétestek, a könyvtábla hiányzik, stb. A LEVÉLTÁRI ANYAG KÁROSODÁSA: A károsodás fajtái: piszkolódás, szakadás, hiányok, deformálódás, foltok, penésztől történő elszíneződés, írás elhalványodása, festett felület kiesése, törékenység, sárgulás, barnulás, régi javítások károsító hatása, rovarok rágásának nyomai, festék lepattogzódás, repedezés. A dokumentumok pusztulási folyamatát többféle ok idézi elő. Egyes dokumentumok esetében többféle károsodás egyszerre jelentkezik.