Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA ACHIVISTICA - TÓTH Péter: A török elleni felszabadító háború dokumentumai Borsod vármegye és Miskolc város levéltárában (1683-1699)

de csak az illető pormontoriumra kiterjedő rendelkezéseket, döntöttek és ítélkeztek a vitás esetekben. A hegybírák az eléjük kerülő ügyeket jegyzőkönyvbe is vezették; e jegyzőkönyveknek három kötete maradt fenn: a Közép-szőlőhegyi prothocollum 61617-1745/, a Dióshegyi prothocollum /1635-1784/ és az Előhegyi prothocollum /1656-1761/. Ha nem is nagy számban, de mindhárom kötet tartalmaz bejegyzéseket az 1688 és 1699. évek közötti időszakból; ezeknek tárgyai: a hegybírák és esküdtjeik választása, a megválasztottak név szerinti felsorolása, szőlők, gyümölcsfák becslése, szőlőadásvtelek, az adásvételt követő áldomásivás bizonyítása, stb. - Megjegyzendő, hogy a későbbi évekből származó bejegyzésekben olvasható sok német hangzású név a várban állomásozó német katonaság asszimilálódását bizonyítja. A kötetekhez segédlet nincs. VII. 1/c. A MISKOLCI KIRÁLYI TÖRVÉNYSZÉK IRATAI - ÚRBÉRI TÖRVÉNYSZÉKI IRATOK /XVII-XX. sz./ 42,31 fm Az abszolutizmus kori államigazgatás és szabadságharc idején félbemaradt úrbéri perek befejezésére, a feudalizmus felszámolásából adódó gazdasági, birtokjogi problémák megoldására /erdő- és legelőelkülönítések, tagosítás/ úrbéri törvényszéki hálózatot épített ki. E hálózat legalsó fokai az egy-egy megyére kiterjedő hatáskörrel rendelkező úrbéri törvényszékek voltak; közülük kettőnek /a miskolcinak teljes egészében és a kassainak részben/ az iratanyag levéltárunk őrizetébe került. Az iratok a községek szerint vannak csoportosítva, de az egyegy községre vonatkozó anyagon belül különösebb rend nem tapasztalható. Segédlet nincs. A nagy terjedelmű állagban sok olyan irat rejtőzhet, amely az 1683-1699. évek közötti időszakból származik, hiszen ilyeneket a felek gyakran terjesztettek a törvényszék elé birtokvagy egyéb jogaik bizonyítására. így például Tiszakeszi tagosítási iratai között maradt fenn másolatban az a máshonnan /a községi irattárból, vagy az illető családok levéltáraiból/ nem ismert szerződés, amely 1689-ben kelt s amellyel a Tor-