Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA HISTORICA - HÖRCSIK Richárdné: A Sárospataki Irodalmi Kör rövid története (különös tekintettel a tankönyvkiadásra)

Mutatja ezt a protestáns pátens elleni harc is. Közben az egyházpolitikai lehetőségek is beszűkültek, ez pedig azt eredményezte, hogy a vidéki protestáns kultúrcentrumok (Debrecen, Sárospatak, Pápa, Sopron stb.) válhattak a küzdelem fő bástyáivá. Az egyik ilyen bástya Sárospatak volt. Annak ellenére, hogy kollégiumától megvonták a nyilvánossági jogot; a hatóságok állandó zaklatásai bizonytalanná tették az iskola jövőjét.'' A szabadságharc bukása utáni negyedik évben egy "szellemi erjedés" vette kezdetét. E folyamat megindítói Patakon Erdélyi János és Hegedűs László voltak, akik 1853-ban életre hívták a "Népiskolai Könyvtárat". Még abban az évben megjelent Hegedűs Lászlótól az "ABC és elemi olvasókönyv". 1854-ben ezt követte: Pálkövi Antal "Erkölcsi és vallásos olvasókönyv"-e, Soltész Ferenc "Világ és földismerete", és "Természetrajza". Somosi János "Magyar nyelvtana", Soltész János "Magyarország története". 1857-ig nem kevesebb, mint 12 kötet jelent meg. Az Udvar elleni harc furcsa, de annál hatásosabb és fontosabb fegyverei voltak ezek a népiskolai tankönyvek. Jánosi Ferenc szerint ugyanis "e könyveket országszerte használták, s így Patak az elhanyagolt népoktatás fejlesztésében elsőrendű szerepet játszott, sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy az ötvenes és hatvanas években Erdélyi és Hegedűs irányítása mellett - vezetett ! "

4 A népiskolai tankönyvek megjelenése mellett újabb fegyvertényt jelentett a gimnáziumi tankönyvek kiadása. Ezek egyikét az 1856 végén megalakult "Görög-magyar szótár társulat" (Bakó Dániel, Finkey József, Kálniczky Benedek, Molnár István, Somosi István és János) hozta létre. Soltész Ferenc és Zsarnay Lajos szerkesztésében 1857-ben adták ki a "Görög-magyar szótárat", ami óriási elismerést váltott ki szakmai körökben. Közben az 1856/57-es iskolai évtől megindultak az iskolai értesítők, "Tudósítások" címmel. A tankönyvkiadás után Erdélyi és Hegedűs új vállakózásba kezdett, 1857-ben megindították a "Sárospataki Füzeteket". Erdélyiek szándéka világosan megmutatkozik az első számban,