Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)
ZOLNAY LÁSZLÓ A "Balassák" és a Felvidék (Adatok a XIII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez) ELÖLJÁRÓBAN A hajdani Felvidék településtörténete átkarolja a későbbi korokban kialakult megyehatárokat, de átkarolja a még később kialakult országhatárokat is. A felföldi megyék, a XII-XIII. századbeli erdőispánságok (Torna, Zólyom) fejlődéstörténete mint élő kövület, késve őriz olyan társadalom- és településalakulási formákat, amelyek a hajdani ország délebbi, centrális területein már korábban, részben még Írásbeliségünk kiterjedt gyakorlata előtti időszakokban végbe mentek. . A tatárjárás után ezek a - tatár dúlta - felföldi tájak, Borsodtól Sárosig, Trencséntől Árváig ugrásszerűen fejlődtek. A nagy genusok nagybirtokai mellé (elsorakoztak olyan parvenli-nemzet- ségek is, mint például azok a Balassák, akiket borsodi őseredetűeknek vélünk, s akik a XII. századi középbirtokosi rendből a XIII-XIV. század fordulójára bárók rangjára, egyes alakjaikban országos sorsformáló személyiségekké növekedtek.1 Nélkülük - és csupán egy család ez a sokból - mind határainkon innen, mind azokon túl, nehezebben értjük meg a gótikában feltámadó tatárjárás u- táni egykori Felső Magyarország újjá születését, sőt megszületését: várak, városok, egyházak, bányavárosok kialakulását, vagy akár olyan részjelenségek gyors elterjedését, mint a soltészség intézménye. Részük van - pro és contra - tartományuraságok megerősödésében, a bárók konkurrenciaharcaiban. Végül - I. Károly idején - az Anjou-konszo- lidáció kialakításában, megerősítésében. így, ha tanulmányom csak pár adattal is hozzájárul a XIII-XIV. század- forduló kriükus korszakának jobb megvilágításához, munkám nem volt céltalan. Köszönetem illeti e tanulmány kiadóját, a hat-hétszáz év előtti felvidéki hagyomány őrzőjét. XXX 83
