Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

MONUMENTA HISTORICA - Németh Gábor: Körtvélyesi István szikszói bíró és fia XVIII. századi naplója

krónikákat, Babocsay Izsák Pata Tarcaliensia-ját, melyek a Körtvélyesi nap3 ö

lónak bizonyos fokig analógiáinak tekinthetők.

Körtvélyesi István verseit nem a nagyközönségnek szánta. Értékük sem elsősorban mint irodalmi alkotásoké, hanem, mint meghatározott gondolatvilágot kifejező műveké számottevő. A lejegyzett három ének közül az első kettő (1723, 1726.) megírására életének jelentős eseményei inspirálták, így hangvételük sötétebb. A harmadik (1732.) egy megállapodott, bűneit megvalló, de a kegyelemben bízó ember "hálát adó" éneke. Első verse, melyet énekköltő elődjei mintájára hevének betűire írt, szinte Balassi istenes verseit, vagy a zsoltárszerző prédikátorok veretes sorait viszhangozzák, olykor gyarló versez ettel;

"Én ifjúságomnak Vétke napjaimnak

Több mint a földnek pora"

"Iszonyú sok vétkem Kiált én ellenem

Jajj hova lész életem."

1726-os énekét az előzőben fellelhető gondolatok mellett, hányatott sorsán elmélkedve szinte pietista hangvétel jellemzi.

Műveit Körtvélyesi maga is ’énekeknek nevezte. Tartalmuk, versezetük a mintául szolgáló zsoltárokéhoz áll közel, melyeknek sorai néha szinte változatlanul csengenek vissza: "Én erős kővárom" - Luther 46. zsoltárának kezdősorához, "Mint szomjú szarvas tóra" alliteráló szavai pedig a 42. zsoltár. 39

ra emlékeztetnek.

Vallásos protestáns szemlélettől áthatva, belenyugvással fogadta életének eseményeit: a naplóban - különösen az első éveknél - sokat olvashatunk az országban lezajló sanyarú eseményekről, Rabutin 1706-os dúlásáról, pestisek pusztításairól (1709, 1739, 1740.) A családi élettel kapcsolatban képet kapunk

a nagy gyermekhalandóságról. A rendszeressé váló időjárási megfigyelések

„ , 40

természeti csapásokról, árvizekről tudósítanak. A napló ezen adatai, mint helytörténeti adalékok sok értékes információt tartalmaznak. A mezővárosi, egyházi protokollumok hasonló jellegű feljegyzéseivel egy település mindennapjainak történetét elevenítik meg.

A Körtvélyesiek naplója érdemes a teljes forrásközlésre, sokszínűsége következtében egyaránt ajánlható a történészek, helytörténészek, vagy a XVIII. század mezővárosi társadalmába, művelődésébe bepillantani kívánók figyelmébe.

7‘36