Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
MONUMENTA HISTORICA - Németh Gábor: Körtvélyesi István szikszói bíró és fia XVIII. századi naplója
(Szikszó egyik földesura) járt deputatiút, város, templom épülését, gyarapodását. A negyvenes években tagja volt a consislóriumnak, 1747-50 között főcu- 15 * , rotorként tevékenykedett. Az ötvenes évek elejétől, úgy tűnik teljesen visz- szavonult a közügyek gyakorlásától. A magistrátusban helyét fia vette át. Ifjabb Körtvélyesi István (1713-1779 után) szintén a szikszói skólában és kilenc esztendeig a debreceni kollégiumban tanult. Három évet töltött diószegi skólamesterként, ezután visszatért szülőhelyére. A magistrátusban egyből a tekintélyes harmadik helyre választották, a következő évtől apja mellett „ „ „ , „ , .......................16 tagja lett a consistoriumnak es elsőként választották annak nótáriusává. A contribuens, vagyis adózó (nem nemes) lakosság önálló magistrátus alkotási kísérlete után, 1749-től újra nemesi főbíró - egy személyben a nemesség hadnagya - és nemesi többségű tanács került Szikszó élére. Az é- vente lejegyzett tanácslistákon Körtvélyesi nevét mindenütt az elsők között találjuk.17 1756-59, 1761-63, 1766-67 és 1774-76-ban főbíró és hadnagy volt. Öccse, Körtvélyesi József (1732-1778) iskolái és törökszentmiklósi skó- lamesteri tevékenysége után 28 évesen, 1760-ban lépett a tisztségviselők sorába. 1765-ben vicejudex, 1768-76 között nótárius volt. Apjához hasonlóan számos mezővárosi oklevél őrizte meg deáki tudományokról tanúságot tevő kezevonását.1^ Bátyját felváltva 1776-ban főbíróvá választották, ezt a tekintélyes státust ha„ „ 19 lálaig birtokolta. A Körtvélyesiek viselt tisztségei egy kisnemesi familia három nemzedéken át követhető mezővárosi önkormányzatban betöltött irányító szerepét példázzák. A XVIII. században néhány hozzájuk hasonló köznemesi családdal szinte teljesen kisajátították a mezőváros irányítását. 1746-49-ben ellenük i- rányult a contribuensek említett önállósulási kísérlete. A század második felére azonban méginkább megszilárdult e köznemesi vezetés: pl. 1750-78 között a Körtvélyesi testvéreken kívül már csak két család tagjai cserélget„ , , , . 20 tek egymást a bíróságban. E családok vezető szerepüket - és legtöbb esetben nemesi státusukat - vagyoni helyzetüknek köszönhették. A napló segítségével, ha csak sommásan is, de áttekinthetjük a Körtvélyesiek gazdálkodását. Szikszói gazdaságuk betelepülésük után, a XVII. században alapozódott meg. Ez tipikus módon jobbágyi szolgálatoktól mentes, exemptus sessió és szőlőföldek szerzéséhez kapcsolódik. A család múltjára visszatekintve id. Körtvélyesi István megjegyezte, hogy az első Szikszóra települő ős szerezte meg a Vámosút szőlőt és a Kelecsény utcában lévő telket. (Mint a következőkből kiderül, a telek megszerzése később, Körtvélyesi István ha751
